Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában
857. szám. 63 társulat megalakulásakor a teher viselése rendezve s az évi kiadásokról gondoskodva van, úgy hogy minden a társulatba belépő tag járulékai s a társulatnak vízdíjakból származó esetleges bevételei, mint társulati jövedelmek jelentkeznek. Ezen jövedelem tekintetében a javaslat akként rendelkezik, hogy az a 18. §. szerint a tartalékalap-képzésre fordítandó rész kivételével az állami hozzájárulás apasztására fordítandó. Önként értetődik azonban, hogy ha üj területek belépése folytán a csatornahálózat kiegészítésére, kiterjesztésére és így új beruházásra lenne szükség, az ennek fedezésére esetleg felveendő kölcsönösszeg évjáradéka a társulat évi költségeihez hozzászámítandó, és az állam hozzájárulása egyrészt ennek betudásával, másrészt az új tagok évi járulékainak levonásával lesz folytatólag megállapítandó. Méltányos a szakasznak azon rendelkezése, hogy az újonnan belépő tagok hozzájárulásával csökken az állam évi terhe, mert az állami hozzájárulás épen ezen későbbi belépők járulékainak helyettesítésére szolgál, s így ha azok belépése később tényleg teljesül, első sorban az államnak kell a helyettesítés terhe alól mentesülni. Viszont azonban kétségtelen az is, hogy az alapító tagok a legtöbb esetben szintén részt vesznek a jövő reményére alapított koczkázatban oly alakban, hogy az öntözendő területek felénél kisebb területtel alakítják meg a társulatot, mivel ily esetben az öntöző területekre holdanként eső járulékoknál nagyobb járulékokat kénytelenek viselni. Ezen okból intézkedik a javaslat akként, hogy ha az állami évi hozzájárulás az eredetinél felére szállott le, a társulati jövedelem le nem kötött része már nem egészen az állami hozzájárulás csökkentésére, hanem fele részben a társulati tagok járulékainak leszállítására fordítandó. De szükséges ezen intézkedés azon további okból is, hogy a társulati tagoknak érdekükben álljon az öntözés eszméjének terjesztésében részt venni, hogy holdankénti évi járulékuk mielőbb csökkenjen. Bár, mint ezekből látszik, az új tagok jelentkezése, úgy a társulat, mint az állam szempontjából pénzügyi előnynyel jár, s igy azok belépésének megnehezítése okszerűnek nem látszik, még sem lenne indokolható, hogy a később belépők az alapító tagokkal egyformán élveznék a járulék leszállításának kedvezményét, miért is, hogy az alapítók és később belépők egyenlő elbánásban részesüljenek, és utóbbiak az alapitókkal szemben pénzbeli előnyt ne élvezzenek, a javaslat gondoskodik, hogy a később belépők a belépéstől kezdve évenkint, ugyan annyival járuljanak a társulati költségekhez, a mennyit az alapítók viseltek a megfelelő években. Ezen elv keresztülvitele rlsó határ megjelölése nélkül azonban azt eredményezné, hogy a holdankénti évi járulék folytonos változásnak lenne kitéve, hol leszállana, hol emelkednék, sőt az alapító tagok illetéke egy bizonyos idő múlva újból az eredetire is felemelkednék és igy a kitűzött czél elérve nem lenne. Ennek az eshetőségnek veszi elejét a javaslat 23. §-ának azon intézkedése, a mely szerint a holdankénti járulék a kölcsön törlesztéséig az alakuláskor elvállalt holdankénti maximum fele alá nem sülyedhet; s mivel ezen határ megszabásával a társulati vízdíjból esetleg időszakosan egy jövedelmi többlet is állhat elő, annak hováforditását a földmívelési minister hozzájárulásával a közgyűlésre kellett bízni. A törvényjavaslat 5., 23. és 24. §§-aiban megállapított és most bővebben megokolt költségvetés elvének számszerű bemutatására a csatolt mellékleten egy társulat évi költsége, a társulati tagok évi holdankénti járuléka és ugyanazok évi járulékainak összege, valamint az állam hozzájárulása van évről-évre az alább következő feltételek feltételezése mellett kiszámitva. A számított példában alapul vett terv és költségvetés szerint a társulati csatorna 20.000 kat. hold terület öntözésére van tervezve. A társulat alakulásánál belép abba az 5. §. szerint
