Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában

857. szám. 61 Fontos továbbá, hogy arra az esetre, ha p. o. valamely előre nem látott körülmény folytán az öntöző társulat a folyóból nem kapja időszakosan azt a vizet, a mely részére a hatóságtól engedélyezve lett, előre megállapittassék, hogy ezen vízhiányt a tagok mily módon tartoznak tűrni. Öntöző társulatoknál ugyanis a vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-cz. 34. §-ában foglalt jogszabály kötelezőleg alkalmazást "nem nyerhet, mert eltekintve attól, hogy ily alapon az egyidőben társulatba lépett érdekeltek között a kérdés meg sem oldható, vízhiány esetén a rendelkezésre álló viz helyes kihasználása teljesen az adott viszonyoktól s azok alakulásától függ. Hogy egyébként a sorrendnél a viz leghelyesebb kihasználásának elve fog szem előtt tartatni, annak biztosítására szolgál a javaslat azon rendelkezése, mely szerint a vonatkozó szabályzat érvényéhez a földmívelésügyi minister jóváhagyása is. kiköttetik. Kimondatik továbbá ezen szakaszban, hogy a társulat hibájának be nem tudható vízhiányból eredő károkért a társulat a társulati tagokkal szemben kártérítéssel nem tartozik. Gondoskodni kellett ennek kifejezéséről, mert különben a társulat vízhiány esetén vizet nem kapott érdekeltek részéről folytonos zaklatások lehetőségének lenne kitéve. Önként értetik azonban, hogy a társulati közegek esetleges mulasztása következtében beálló károsodás esetén ezen rendelkezés az illető társulati közeget a magánjogi felelősség alól nem mentesiti. A 18. §. a vizjogi törvény 118. §-ának rendelkezéséhez hasonlóan kötelezi a közérdekű öntöző társulatokat tartalékalap képzésére és ezen pénzeknek külön való kezelésére, hogy valamely előre nem látott körülmény, vagy baleset következményeinek elhárítására szükséges összeg a társulati tagok megterhelése, vagy kölcsön fölvétele nélkül bármikor rendelkezésre álljon. E tartalékalap, melynek mérve a társulati beruházások 10°/o-ában állapíttatott meg akként lesz képezendő, hogy az évi költségelőirányzatban e czímen a közgyűlés által a földmívelési minister hozzájárulásával a viszonyokhoz mérten megállapítandó, de az évi költségjárulék összegének 5°/o-át meg nem haladható hányad fog felvétetni s a tagokra a rendes társulati költségjárulékokon s kölcsönjárulékokon felül kivettetni. Ha a társulatnak a tagok járulékain kivűl más fajta jövedelmei is vannak, a tartalékalap képzésére az állami hozzájárulás ideje alatt első sorban ezen jövedelmek felerésze, az állami hozzájárulás megszűnte után annak egész összege fordítandó, mindaddig, mig a tartalékalap a megállapított magasságot el nem éri. Ugyanezen eljárás követendő az esetre is, ha a tartalékalap részben vagy egészben rendeltetésszerűleg felhasználtatott. A tartalékalap a társulat rendes kiadásainak fedezésére nem fordítható s azért a társulati pénzektől elkülönítetten kezelendő. A 19. §. rendelkezése természetes folyománya az állami hozzájárulás biztosításának, mert az építkezések tervének előzetes elbírálása nélkül, a társulatok felesleges, vagy a szükséget meghaladó fényűzésbe és kalandos építkezésekbe mehetnének bele, a melyek pénzügyi következményeit az állam beleszólás nélkül viselné, ha módjában nem lenne a tervek elbírálásával a társulat befektetéseibe szabályozólag beleszólani. A 20. §. rendelkezése önként következik a társulati művek közérdekűségéből, továbbá az állam közvetlen érdekeltségéből. Egyébként ezen rendelkezés egészen azonos a közérdekű ármentesitő társulatokra vonatkozó rendelkezésekkel. A 21. és 22. §§. azon esetre tartalmaznak intézkedést, ha az öntöző társulatok a társulati művek jókarban tartására s felügyeletére szükséges összegekről az évi költségelőirányzatukban