Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában
60 857. szám. legkevesebb 5 év alatt a kitűzött czél saját területére nézve el nem éretett, teljesített járulékainak visszafizetését és a birtokán netán feleslegessé vált munkálatok eltávolítását követelheti. Ezen intézkedés egyik lényeges pontját képezi a javaslatnak, mert bár nem új; hanem csak már alkalmazásban levő törvényes elvnek ezen társulatokra való kiterjesztéséről van szó, a jelen esetben különös fontosságot nyer az állami hozzájárulás módjának jelen javaslat 24. §-ában megállapított módja következtében. Idézett szakasz szerint ugyanis a társulati területek után befolyó évi járulékból, nemkülönben a társulat egyéb jövedelmeiből nem fedezhető évi költségeket az állam viseli, vagyis alkalmazva ezen rendelkezést a jelen esetre, kétségtelen, hogy az ily időközi kilépések az állam terhének esetleges növekedésével fognak járni. Valószínű azonban, hogy ezen teher ellensúlyozást fog találni a későbbi belépések következtében előálló bevétel-többlet által. Maga az elv alkalmazása feltétlen szükséget képez, mert a javaslat czélja a meglevő értékek fokozása s igy ott, hol ezen czél megvalósítása bármely, az illető egyén hibáján kivül eső okból kizártnak tekinthető, az illető a társulatba akarata ellenére bevont érdekelteknek módot kell nyújtani arra, hogy a terhek alól felmentessenek s tett kiadásai megtéríttessenek. A vízjogi törvény rendelkezéseitől eltérőleg intézkedik ezen szakasz a társulatból való kirekesztést illetőleg, a mennyiben ezen szakasz szerint egyesek kirekesztésének csakis az esetben lehet helye, ha az illetők területeinek vizzel való ellátása oly nagy vízveszteséggel járna, hogy a vízveszteség megakadályozása érdekében szükséges munkálatok rendkívüli áldozatokat igényelnének. Sőt még az esetben sem rekeszthetők ki egyesek a társulatból, ha a vízveszteség elhárítása czéljából szükséges munkálatok kivitelét magukra vállalják. Az indokolatlan kirekesztések meggátlásának további biztositékául ki van egyébként még ezen szakaszban kötve az is, hogy a kirekesztés iránti közgyűlési határozat csakis a földmivelésügyi minister hozzájárulásával emelkedik jogerőre, még abban az esetben is, ha közgyűlési határozat ellen felebezés nem is adatott volna be. A 16. §. intézkedik a társulati tisztviselőkről s a segéd-, valamint felügyelő személyzetről, megállapítja a társulatok műszaki tisztviselőinek minősitését, s egyben kötelezi a társulatot, hogy elegendő számú csatornaőröket alkalmazzon, a kik a mezőőrökhöz hasonlóan felesketendők. Tekintve, hogy ily társulatoknál a mérnöknek, a rétművelésnek, továbbá a fűnemeknek s azok termelési módjának, végül pedig a különféle vegyi hatásoknak teljes és részletes ismeretével kell bírnia, ezen társulati mérnökök minősítésénél kimondatott, hogy azok a mérnöki oklevélen kivül az 1883. évi I. t.-cz. 10. §-a értelmében az állami kultúrmérnököktől megkívánt gazdasági vizsga letételét is igazolni kötelesek. Gondoskodás történt azonban arról is, hogy már működő azon társulatok alkalmazásban lévő mérnökei, mely társulatok az öntözést csak később vették fel alapszabályszerű feladataik közé, ezen különleges rendelkezés hatálya alól kivétessenek, mert nem volna méltányos, hogy ezektől oly minősítés követeltessék, mely minősítés a társulat megalakulásakor megállapított társulati feladat alapján az illető mérnök megválasztásának feltételét nem képezte. A 17. §. a vizkiosztás módjának megállapítása s a vízhiány tűrésének sorrendje iránt intézkedik. Öntöző társulatoknál a viznek czélszerű kihasználása és súrlódások elkerülése érdekében szükséges, hogy a viznek felhasználási sorrendje az érdekeltek közt megállapítva legyen, hogy ki-ki előre tudja, mikor, mily hosszú időn át fogja a társulati csatornából a vizet kivezethetni, hogy ehhez képest saját belső berendezésén megtehesse az összes előintézkedéseket az öntöző viznek tökéletes és czélszerű felhasználására."
