Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában
857. szám. 59 jelen javaslatban más intézkedésekkel kapcsolatban kifejezésre juttattattak, részben pedig, mert az' elnök és választmány megválasztásának igazolására vonatkozó alakszerűségek fentartására a jelen javaslatban részletezett. felügyelet mellett különös szükség nincs s mert a jelen javaslatban kerülve van minden felesleges alakiság s csakis oly mérvben s ott lett előírva, a hol jogok védelme s kötelezettségek megállapítása azt mellőzhetlenné teszi, s a mily mértékben e czélból annak előírása szükséges, úgy, hogy azon alakszerűségek alól, melyek a jelen javaslatban kifejezetten elő vannak irva, felmentés az emiitett elv veszélyeztetése nélkül adható sem volna. A vízhasználatra alakult társulatokra vonatkozó rendelkezésekkel szemben jelentkező eltérések abban találják indokolásukat, hogy az állami felügyeletet ezen társulatok működése felett közvetlenebbé kell tenni, már azon jelentékeny állami terhek folytán is, melyek jelen javaslat alapján hozzájárulás czímén elvállaltatnak s erre a czélra sokkal inkább alkalmasak azon rendelkezések, melyek a vízrendezésre alakult társulatok működésére vonatkoznak. A javaslat 13. §-a a társulati vizimunkálatok engedélyezésének módját állapítja meg s azt a rendes engedélyezési formákhoz köti. Ezen eljárás ugyan hosszadalmasabb, mint a vizrendező társulatok munkálatainak engedélyezésére vonatkozó eljárás, minthogy azonban az utóbbi eljárás mellett engedélyezendő munkálatok elbírálásánál úgyszólván egyedül a közérdek az irányadó s igy magánérdekek érvényesítésére ezen eljárás során megfelelő keret alakítása szükséges sem volt, a jelen esetben, midőn a közérdek mellett számtalan magánérdek is érintve lehet, melyek kielégítést s védelmet csakis az engedélyezési eljárás során nyerhetnek, ezen egyszerűbb eljárás alkalmazása mindenesetre hátrányos következményekkel járna. A rendes engedélyezési eljárás során letárgyalt esetekből szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a fokozatos felebbviteli útra még azon részletes alakszerűségek mellett is szükség van, mely alakszerűségek ezen eljárásnál követendők s mely eljárás során minden egyes érdekelt a művelet tárgyalásának összes mozzanatairól tudomást szerezhet, a tárgyi jog rovására esnék azért, ha ezen esetekre a társulati munkálatok engedélyezésének formája alkalmaztatnék, mivel ezen keretben az egyéni értesítés hiányos, a határozatot tárgyalás meg nem előzi s a határozatra vonatkozó észrevételek megtételének az azokban foglalt tévedésekre való reáutalásnak lehetősége elől az út el van zárva az által, hogy az illető hatóság a hozott határozatot az érdekeltekkel való közlés nélkül terjeszti fel jogerős döntés végett. A javaslat 14. §-a az esetre intézkedik, midőn egyesek a társulatba belépni kivannak, de öntözendő területeik egymástól vagy a társulati területtől közbenső területek által elválasztva vannak. Ezen intézkedésnél a vízjogi törvénynek az öntözési czélra szervezendő társulatok alakítására hatályos 131. §-a vétetett alapul, a mely szakasz kimondja, hogy valamely összefüggő terület 2 /s-ad többsége bizonyos feltételek alatt a kisebbség ellenében is elhatározhatja a társulat megalakulását. A kényszer elve tehát már előző törvényhozási intézkedésekben is kifejezést nyert s bár az 5. §-nál kifejtett indokokból az öntöző társulatoknál előirt különleges alakulási feltételek folytán ezen elv eredeti alkalmazásában ki nem terjeszthető, mivel a megalakult társulathoz való csatlakozásnál, illetőleg a már meglevő társulati keretbe való belépésnél felmerülhető hasonló akadályok elhárítása nélkül a társulati keret okszerű fejlesztése lehetséges nem lenne, a kényszernek a talajjavító társulatok alakulásnál alkalmazott elvét öntöző társulatokba való későbbi belépésnél szintén el kellett fogadni. A 15. §. biztosítja a kényszer utján bevont társulati tag részére az idézett törvény 132. §-ában a vízhasználatra alakult társulat akarata ellenére bevont tagjának azt a jogát, hogy a mennyiben kimutatta, hogy a munkálatoknak hatóságilag megállapított befejezése után 8*
