Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában

58 857. szám. jószágtestek kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosa, mely a hitelképesség határaként lett megjelölve, a társulat által teljesítendő beruházások költségeire kellő fedezetet nyújtson s mert végül félő, hogy az esetre, ha a teljes öntözési berendezések a gazdaközönségnek minden előzetes kiadás nélkül rendelkezésükre bocsáttatnának, egyes csoportok a kellő megfontolás nélkül jelentkeznének a vállalatba való felvételre, a mi az egészséges társulati fejlődést komoly veszélynek tenné ki. Viszont azonban gondolni kellett azok érdekeire is, kik a viszonyokkal s pénzügyi helyzetükkel számolva, a társulástól vonakodtak, de a szavazattöbbség törvényes kényszerének hatálya következtében a társulatba bevonattak, s ez okból ezen szakaszban intézkedés történt az irányban, hogy azok öntözendő területeinek belső berendezése kivánatukra szintén a társulat által foganatosittassék, s illetőleg nehogy a társulatba való belépésre akaratuk ellenére kényszeritett gazdák törvényes rendelkezések által hozassanak oly helyzetbe, hogy beruházásokat személyes hitelből foganatosítsanak, vagy ily hitel hiányában a berendezés kivitele s igy a víznek használata nélkül terheltessenek társulati terhekkel. A 11. §-ban az öntöző társulati tagoknak a viz feletti rendelkezési joga akként van szabályozva, hogy a társulati csatornából kivett vizet mindenki csak birtoka határán belül s csak arra a czélra használhatja, a melyre azt eredetileg kivette, vagyis csak öntözésre,, minthogy a 9. §. szerint társulati tagok csak azok lehetnek, a kik a vizet öntözésre használják s igy a kivezetés eredeti czélja ezeknél más, mint öntözés nem lehet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a birtok határán kivül az illető társulati tag a csatorna vizére más czímen használati jogot nem nyerhet, vagy hogy a ki a vizet öntözésre használja, birtoka határán beiül az ipari vagy más czélra egyáltalán fel nem használhatja, hanem azt jelenti, hogy a birtok határán túl a viz felett a társulat rendelkezik, hogy továbbá a társulati tag az öntöző vizet más czélra csakis újabb engedély alapján, a társulat hozzájárulásával használhatja. A javaslat 12. §-a az alapszabályok tartalmára, a kormányhatósági jóváhagyás eseteire s az évi költségelőirányzatokra, a társulati tisztviselők választása ellen beadott felebbezések tárgyalására, a társulati tisztviselők fegyelmi vizsgálat alá vonására, a közgyűlési s választmányi jegyzőkönyvek felterjesztésére, a társulat feloszlására, a feloszlás után fenmaradó vagyon hovaforditására, az évi költségjárulékokra s azok, valamint a hátralékok beszedésére, a kölcsönkötésre vonatkozó közgyűlési határozatok jóváhagyása czéljából szükséges kölcsönadatokra s a kölcsöntörlesztési részletek behajtására, s végül a postadíjmentességre nézve az 1885. évi XXIII. t.-cz. azon rendelkezéseinek hatályát is kiterjeszti, melyek kizárólag a vizrendező társulatokra vonatkoznak. A szavazatjog gyakorlásának módjára, a társulati működés figyelemmel kisérésére s a társulati működés megakadása vagy a társulati kötelezettségek nem teljesítése esetére pedig azon rendelkezések hatályát terjeszti ki, melyek a vizrendező és lecsapoló társulatokra közös érvényűek. A társulatnak vizikönyvbe való bevezetésére, a választmányra, a társulat képviseletére, a közgyűlés összehívására, a közgyűlés jogkörére, a társulatfeloszlásának a vizi könyvbe való kitüntetésére, s a társulatok egyesülésére, továbbá arra nézve, hogy a társulat mikor tekinthető megalakultnak s a társulat nevében a megalakulást megelőzőleg eljárt egyéneket mily felelősség terheli, továbbá hogy az általános és részletes tervezetek miként változtathatók meg, végül hogy a közgyűlés összehívására nézve a tagoknak mily jogok biztositandók a vízhasználatra alakult társulatokra vonatkozó rendelkezések hatályosak. A vízjogi törvénynek a vízrendezésre s vízhasználatra alakalt társulatokra egyaránt érvényes azon rendelkezései, melyek az elnök és választmány megválasztásának igazolására s a társulati alakulás és igazgatás körül előirt alakszerűségek alól való felmentésre vonatkoznak, az öntöző társulatokra ki nem terjesztettek, részben mert az ott lefektetett elvek a /