Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában
857. szám. 57 szempontjából egy lényeges következménye az, hogy ezen az alakitásnál számba nem vehető tényezők a társulat megalakulása után a belépésben akadályozva nem lévén, már a társulati működés első éveiben lehetővé tétetik, hogy a társulat kerete fejlesztessék s ez eredeti czél azontúl gazdaságosabb alakban megvalósíttassák. Vagyis a társulást megnehezítő ezen körülmény megalakulás esetén a társulat egészséges fejlődésének leghelyesebb biztositékát képezi. A javaslat 6. §-a a közgyűlés lefolyásának sorrendjét s tárgyát állapítja meg, egyúttal pedig előírja, hogy az arról fölvett jegyzőkönyv az alakulás alapjául szolgált összes adatok s okmányokkal együtt az illetékes törvényhatóság alispánja (polgármestere) útján a megalakulás és az alapszabályoknak jóváhagyása s a javaslat későbbi szakaszaiban tervezett kedvezmények biztosítása végett a földmívelésügyi ministerhez fölterjesztendő. A 7. §-ban azon idő, a mely alatt az alispán, polgármester a közgyűlési jegyzőkönyvet s mellékleteit fölterjeszteni köteles, 8 napban állapittatik meg. A 8. §. az esetre intézkedik, ha a társulat működése több törvényhatóság területére terjed ki, mely esetben tehát az illetékes hatóság kijelölése szükséges. Ezen kijelölés az érdekeltek kérelmére a földmívelésügyi minister által történik, ki a kijelölésről a többi érdekelt törvényhatóságot is értesiti. A javaslat 9. §-a a társulati tagságot szabályozza oly módon, hogy társulati tagokul csak azok tekinthetők, a kik öntöznek, míg azok, a kik a vizet a 2. §-ban felsorolt egyéb czélokra használják, nem tagok, hanem ezek viszonyát szerződés, esetleg a hatósági engedélyokirat szabályozza. Szükséges ez intézkedés, hogy az öntöző társulat ügyeinek intézésében más, az öntözéssel esetleg ellentétes befolyás ne érvényesüljön. Lehetséges ugyan, hogy a társulati tag egyúttal vizdíj fizetése mellett más czélra is használja a csatorna vizét s igy a társulati rendelkezések által más, nemcsak az öntözéssel kapcsolatos érdekeiben is érintve lesz, miből folyólag a társulati tagokat megillető jogokat esetleg ezen mellék, de reája nézve talán fontosabb érdek javára fogná érvényesíteni, ezen eshetőséget azonban méltányos alapon kizárni nem lehet, de nem is szükséges, mert annak a társulati élet rendszeres menetére nézve káros befolyása már azon okból sem igen képzelhető, mivel az ily esetek a dolog természeténél fogva csakis ritkábban fognak előfordulni s mivel a helyes alapon alakult társulatoknál az öntözéssel kapcsolatos lényeges pénzügyi érdekek az ily szempontból kiinduló elfajulásnak lehetőségét különben is kizárják. A 10. §. rendelkezése szerint az öntöző társulat a vizet nemcsak a főcsatornában végigvezetni, hanem mellék csatornákkal minden birtokos területéig elvezetni, hasonlóan a birtok szélétől a csurgalék elvezetéséről gondoskodni köteles, mert az egyes birtokost abba a helyzetbe kell hozni, hogy a viznek birtokán kívül eső dolgaival foglalkozni ne kelljen és figyelmét teljesen birtokán belül központosíthassa. De különben egyetlen egy birtokos sincs abban a helyzetben, hogy a viznek birtokán kivül fekvő területen való vezetéséről oly könnyen gondoskodhassak, mint azt a társulat teheti, a melynek a csatornák számára szükséges terület elfoglalása az 1881. évi XLI. t.-cz. értelmében kisajátítás útján biztosítva van. Ebből természetszerűleg következik, hogy minden birtokos az öntöző viz felett csak határain belül rendelkezik és a csurgalék vizet minden fentartás nélkül a társulat további rendelkezésébe kell bocsátania. A birtokon belül teljesítendő öntözési berendezések létesítése a társulati feladatok közé azon okból nem lett felvéve, mert egyrészt a belső berendezések kivitele körül egyesek oly megtakarításokat érhetnek el, mely a társulatnak még házi kezelésben való kivitel esetén is alig lehetséges, mert továbbá arra is figyelemmel kellett lenni, hogy a kölcsönért szavatoló KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. XXX. KÖTET. 8
