Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában

52 857. szám. rohamos nem leend, de nem szabad majd figyelmen kivül hagynunk azt sem, hogy a mezőgazdaság terén e reform nálunk, de a nyugaton is csak lassan és fokozatosan hódit tért azon nagymérvű conservatismus mellett, mely e foglalkozási ágakban egyáltalában, de kivált az öntözésekkel szemben tapasztalható. Nemcsak ott van a nehézség, hogy nehezen szánja el magát az egyes gazda, hogy az öntözésre áttérjen, ennél sokkal fontosabb az a tapasztalat, hogy igen hosszú időre van szükség, mig a gazdák a berendezett öntözést megtanulják úgy kezelni és kihasználni, a mint azt a dolog természete megkívánja, hogy hatása sikeres, eredményes legyen. A helyes gazdálkodási elvek és rendszerek nehezen tudnak maguknak utat törni a gyakorlati életben; az öntözések speciális természetüknél fogva e tekintetben még nehezebben hódítanak tért, mert némi technikai ismeretek mellett a viz természetének és használatának oly beható és apró részleteit és fogásait tételezik fel, melyre csak kitartó megfigyelés útján jöhetni reá. És ép ezért, ha a jövő fejlődés útját megvetni és az öntözés iránti hajlamot, az azokkal járó ismereteket terjeszteni akarjuk, hogy msjdan tág körben ismert legyen, mint p. o. ma ismeretes a trágyázás hálása, mint általánosan elismert a gazdasági gépek előnye, öntözési minta-telepeknek létesítését kell előmozdítanunk lehetőleg több helyen és a lehető legkülönfélébb talaj- és vízviszonyok között. Nemcsak a folyók partjain kell a berendezéseket megtenni, de el kell vezetni a folyók vizét azok partjairól a vizszegény és oly vidékekre, hol folyóvíz egyáltalában nincs, hogy ez által mód adassék minél több vidék gazdáinak a folyóvízzel és az öntözéssel megismerkedni. Különösen pedig oly vidékekre, hol az öntözéssel való gazdálkodásra való átmenet részint gazdasági, részint socialis bajok orvoslása tekintetében képez közszükségletet. Az öntözés terén a mozgalmat tehát minél szélesebb körben meg kell indítanunk, de ezzel párhuzamban az öntözött rétek gazdasági kezelésével kapcsolatos kérdéseket is kellő figyelemben kell részesíteni, mert nem elég a területet öntözésre berendezni és azt több-kevesebb szakértelemmel vízzel időszakonként ellátni, hanem azt gazdaságilag is helyesen kell kezelni. Pedig a legközelebb múlt tapasztalata ez irányban mutatta a sürgős intézkedés szükségét, mert sok esetben nem lévén a gazdaközönségnek kihez fordulnia, hogy öntözött rétjének megváltozott viszonyai okát megtudhassa, öntözését elhanyagolta, felhagyta. Ezért intézkedtem, hogy az országos növénytermelési kísérleti állomás Magyar-Óvárott a hazai öntözéseket gazdasági és növénytermelési szempontokból megvizsgálja, tanulmányozza és megállapítsa azon módokat és eljárásokat, a melyet hazai talajunk és klímánk megkívánnak. Az állomás működését ez irányban már meg is kezdte és a tél folyamán tiz öntözött gazdaságból bekért adatokból és szénamintákból meggyőződvén arról, hogy a rétek növényzete sok helyütt nem a jobb füvekből képződött, a fűnemek feljavítására fűmagfelülvetéssel combinált trágyázási kísérleteket indított meg, a melyekkel kapcsolatban mind a tiz helyen állandóan figyelemmel kiséri, minő befolyással van az öntözés az elsőrendű takarmány füvek és herefélék elszaporodására, minő arány-mutatkozik a szál és alj füvek között, minő befolyással van az öntözés a termések nagyságára, a széna minőségére és mindazon kérdéseket tanulmányozza, a melyek az öntözött részek gazdasági kezelésével összefüggésben vannak, hogy hazai tapasztalatok és megfigyelések alapján indulhassunk tovább az öntözések útján. A második kérdésre, hogy mily alapon épitsük öntöző csatornáinkat, már határozottabb alakban adhatunk választ. E kérdés ismét a következőleg részletezhető: ki létesítse az öntöző csatornákat? — az állam? — nyerészkedésre alakult részvénytársaságok? — vagy maguk az érdekelt birtokosok? társulati úton az állam anyagi támogatása mellett, esetleg a nélkül? Ha az állam létesiti a nagy öntöző csatornákat, úgy a birtokosok a viz használatáért