Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában
857. szám. Melléklet a 857. számú irományhoz. Indokolás, a „közérdekű öntöző csatornák létesítése tárgyában" szóló törvényjavaslathoz. Mielőtt Magyarország mezőgazdasága a Duna és Tisza, valamint a fóbb mellékfolyói völgyében, de különösen a magyar alföldön a mai magaslatra emelkedhetett volna, nagyszabású vrai munkálatokra volt szükség, hogy a területet az árvizek ne járják, a mocsarak lecsapoltassanak, egyáltalában kiterjedt alföldünk mívelhetővé tétethessék. S tényleg hazánk a folyószabályozásoknak, ármentesitéseknek, a belvizlevezetéseknek és a lecsapolásoknak oly kiterjedését mutatja, melyet, Hollandiát kivéve, Európa művelt államai egyikében sem találhatni fel. Teljes önérzettel tekinthetünk vissza nemzetünknek az ármentesitések terén gróf Széchényi által kezdeményezett működésének eredményére, mert nincs Európában ország, a mely oly hosszú és rendszeres töltésrendszert tudna felmutatni, mint a milyen hazánkban alföldi folyóink, — különösen a Tisza és Kőrösök mentén feltalálható, a melyek védőtöltéseinek hossza 3342 km., mig a Duna és mellékfolyói mentén azoknak hossza 2388 km.-re rúg. De hasonló megnyugvással a jövő iránt tölthet el a lecsapolás,ok terén országszerte megindult élénk tevékenység és az a törekvés, hogy a Tisza és Duna völgyében fekvő ármentesitett területek a belvizek kártételei ellen is megvédessenek, mert az ármentesitett területek belvízrendezései a nagyszámú modern szivattyútelepekkel méltán versenyre kelnek ma már Hollandia hasonló műveivel, s biztosítják eddig már kitapasztalt jó sikerrel az árterek megmívelhetését. Köztudomású tény, hogy hazánk sík területén a vizek kárai ellen való küzdelemben már eljutottunk odáig, hogy komolyan és időszerűén foglalkozhassunk a vízhasznosításoknak, az öntözéseknek nagyobb keretben való meghonosításával, annál inkább, mert ármentesitéseinket, szivattyútelepekkel kapcsolatos belvizlevezetéseinket a szélsőségekre hajló éghajlati viszonyaink közt befejezetteknek csak akkor fogjuk tekinthetni, ha a kártékony vizek ellen megvédett területek mindenütt ott, a hol ennek szüksége fenforog, az öntözés jótéteményeiben is részesülni fognak. Hazánkban 1879. év óta, a mióta a kultúrmérnöki intézmény működését megkezdte, 174 birtokon 241 öntözést létesítettek összesen 22.611 kataszteri hold területen. Ezen öntöéseknek azonban egy része ez idő szerint üzemen kivül van helyezve, úgy hogy alig tehető KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. XXX. KÖTET. 7
