Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-856. Törvényjavaslat a községi közigazgatási tanfolyamokról
856. szám. . ' 31 kénti külön vizsgálatok fentartása egyáltalán nem lenne indokolt; mert a tanfolyam szabályszerű elvégzése után országos bizottság előtt vizsgálatot tett s ily módon bizonyítványt nyert jegyzőjelöltek bizonyára különb minősitéssel fognak birni, mint azok, a kik eddigelé csupán fogyatékos magántanulmányok és gyakorlat közben elsajátított ismeretek alapján a vármegyei vizsgáló bizottságok előtt tettek szigorlatot. Több oldalról felmerült ugyan az a kívánalom, hogy a tanfolyam hallgatása és azon vizsgázás után töltendő meghatározott gyakorlati évek multán vármegyei szakbizottságok előtt leteendő, kizárólag gyakorlati jellegű vizsgálatok behozatala mégis indokolt lenne; vagy pedig hogy a tanfolyam végén csak elméleti államvizsgálat tétessék, s a folytatólagosan töltendő 2—3 évi gyakorlat után ugyancsak országos bizottság előtt, ujabb, kizárólag gyakorlati jellegű államvizsgálat kivántassék. E tekintetben kiemelendőnek tartom, hogy a minősitési kívánalmaknak épen a jegyzőkkel szemben továbbmenő fokozását azért nem vélem szükségesnek, mert — a mint már erre fentebb is rámutattam, — a tanfolyam elvégzésétől és az államvizsgálat letételétől a 24 éves kor eléréséig, vagyis az önálló működési körrel felruházott jegyzői tiszt betölthetéseig tartó, évekre terjedő időközben a jegyzőjelöltnek elég ideje és alkalma lesz az illető törvényhatósági szabályrendeleteknek, valamint a még hiányzó gyakorlati ismereteknek elsajátítására. Ennek tényleges beigazolása czéljából ujabb vizsgálat rendszeresítése azonban — legalább egyelőre — mellőzhetetlen szükségnek nem mutatkozik. Különben a jegyzői vizsgálati bizonyítványok minősítő hatályának országos erejűvé tétele szintén az érdekelt szakkörök régi kívánságának felel meg. Az, hogy a törvényjavaslat 1. §-a szerint a főgymnasium vagy főreáliskolán kívül az ezen középtanodákkal egyenrendű más középfokú iskola, vagy a megfelelő katonai tanintézet végzése is megadja a községi közigazgatási tanfolyamra való felvétel előfeltételét, az 1883:1. t.-cz. szelleméből folyik. A fennálló minősitési törvény ugyanis, midőn főgymnasiumokról és főreáltanodákról beszél, megemlíti az ezekkel egyenrendű kereskedelmi iskolákat és katonai tanfolyamokat is. És bár ez idő szerint első sorban a főgymnasium vagy főreáliskolában szerzett általános műveltség az, amely a községi közigazgatási tanfolyamnak teljesen megfelelő alapját képezheti, mig a többi, inkább szakjellegű középfokú iskolák és a katonai tanintézetek többékevésbbé egyoldalú képzettséget nyújtanak : mégis mindezek minősítő erejének meghagyását különösen azért javaslom, mert a községi közigazgatási tanfolyamokra való felvétel feltételének továbbmenő fokozása könnyen azok néptelenségét eredményezhetné. Sőt a mennyiben a polgári iskolának a vallás- és közoktatásügyi minister úr által tervezett reformja majd tényleg megvalósul, és a polgári iskola alsó és felső önálló tagozatból álló hét osztályú középíokú iskolává íejlesztetik ki: a felső polgári iskolának sikeres elvégzése az összes alsóbbfokú (nem egyetemi szakképzettséget igénylő) közhivatali állásokra, tehát a községi közigazgatási szolgálatra, s igy a községi közigazgatási tanfolyamok hallgatására nézve is minden akadály nélkül elfogadható lesz vagylagos iskolai alapműveltség gyanánt. Az elméleti alapképzettség megszerzése után és a tanfolyam-hallgatás előtt minimumként valamely községjegyzői irodában töltött egy évi előzetes közigazgatási gyakorlat kívántatik meg az 1. §. szerint. Ennek indokolásául azt hozom fel, hogy bár a középtanodát átlag 18—20 éves korban végzik az illetők, községjegyzővé pedig az 1886 : XXII. t.-cz. 73. §-a értelmében — amely törvényi intézkedést a jelen törvényjavaslat teljesen érintetlen hagyja — csak 24 éves korukban alkalmazhatók, következőleg a közbeeső 4—6 évből az egy éves tanfolyam hallgatása előtt hosszabb (2—3 évi) gyakorlatnak előzőleg megszerzése is kitelnék; és bár a tanfolyam hallgatása több eredménynyel járna, ha oda minél érettebb és előzőleg már minél több gyakorlatot szerzett egyének bocsáttatnának: viszont figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a jegyzőgyakornok vagy segédjegyzöként már meggyökeresedett egyéneknek a jegyzői irodából tanfolyam-hallgatásra kimozdulása nehezebb, a pályamegszakítás az illetőkre nézve kedvezőtlenebb, végül minél idősebb az embertannál nehezebben megy a rendszeres tanulás.
