Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-856. Törvényjavaslat a községi közigazgatási tanfolyamokról
856. szám. 29 A jegyzői minősítésnek egyik alkatelemét képező iskolai műveltségnek felemelése, nevezetesen a jegyzői pályára készülőktől középiskolai nyolez osztálynak, sőt ezenfelül még érettségi vizsgálatnak is megkövetelése magoknak a közvetlenül érdekelt községi jegyzőknek is régi kívánsága, mely kívánságnak a magyarországi községi és körjegyzők központi egylete évi rendes közgyűléseiben évek óta kifejezést adott, többek között már az 1892. évi szeptember hó 25-én tartott közgyűléséből kelt felterjesztésében nyomatékosan hangsúlyozván, hogy »hat középosztály alapképzésnek bármely közpályára kevés, de a községjegyzői pályára épen elégtelen, mert a négy elemi és hat középiskola elvégzése után 16-ik életévét elért ifjú arra, hogy községjegyzői irodába lépjen, átlag véve még megérve nincs; arra pedig, hogy komoly elméleti tanulmányokkal sikerrel foglalkozhassak, hat osztálybeli ismeretei elégtelenek«. Ez álláspontját a jegyzői egyesület a jelen év folyamán benyújtott emlékiratában is fentartotta. Megjegyzem, hogy a kőzségjegyzői pályához a főgymnasium vagy főreáliskola nyolez osztályának végzésén felül még az érettségi vizsgálatnak is kötelező megkivánását sem közszolgálati, sem tanügyi szempontból nem tartanám kellően indokoltnak. Mert egyfelől a jegyzői pálya minősítési előfeltételeinek a szükségen túlmenő kiterjesztése feleslegesnek, másfelől az érettségi vizsgálatnak megkövetelése magára az érettségi vizsgálat intézményére nézve hátrányosnak mutatkozik. Az érettségi vizsgálat főczélja kipuhatolni: vájjon a tanuló az értelmi fejlettségnek oly fokán áll-e, minő a főiskolai, tehát tudományos irányban haladó egyetemi, műegyetemi, akadémiai tanulmányokra szükséges. Minduntalan hangzik a panasz, hogy a középiskola a tudományos pályákra való egészségtelen özöulést előmozditja. Jövőre azt a helyes megkülönböztetést kell tennünk,, hogy érettségi vizsgálat csak azoktól kívántassák, kik tudományos pályákra készülnek; nyolezadik osztály pedig azoktól, kik a gyakorlati életbe lépnek ki. Addig is, mig ez a megkülönböztetés az egész vonalon megvalósítható lesz és — a minősítési törvény általános revisiója alkalmával — számtisztek, pénztári tisztviselők, postatisztek stb. minősítése gyanánt az érettségi vizsgálat mellőzésével csak a nyolezadik osztály sikeres elvégzése lesz megkívánható: legalább a jegyzői minősítés újból megállapításakor valósítsuk meg a helyes megkülönböztetést. Áttérve a jegyzői szakiskolákra, mindenekelőtt kiemelni kívánom azt a hiányosságot, hogy mig a legtöbb közszolgálati ág ellátásához és egyáltalán a szakképzettséget igénylő (kevésbbé jelentős) foglalkozásokhoz szükséges ismeretek elsajátithatása végett egész sorozata létezik az elméleti vagy gyakorlati iskolák és tanfolyamoknak: addig a községjegyzők kiképzésére mindeddig nincsenek meg a kellő szakiskolák. A községjegyzői tanfolyamok eszméje nem új. Évek óta szerepei ez már a jegyzői egyletek felirataiban és a szaksajtó fejtegetéseiben. Sőt az eszmének gyakorlati megvalósítására is történtek már kísérletek néhány rövid életű (igy pl. az 1890. évi pozsonyi, az 1894. évinagykárolyi), különösen pedig az 1889. év óta rendszeresen működő torontáli (nagybecskereki) tanfolyam alakjában. Az említett vármegyei tanfolyamok azonban, aránylag elismerésre méltó eredményességük mellett is, kísérletnél és jóakaratú kezdeményezésnél többnek nem tekinthetők. Oly szerényebb berendezésű tanfolyam, melynek felállítására és fentartására egyes törvényhatóság képes, a legjobb akarat mellett sem lehet a czélnak teljesen megfelelő. Azonkívül a jegyzői álláshoz szükséges ismeretek nagy részének országszerte azonos voltára tekintettel nem is kívánatos, hogy a tanfolyamok egymástól elszigetelve, törvényhatóságonkint állíttassanak fei; hanem igenis szükséges, hogy a tanfolyamok egységes alapon szervezettek, állami jellegűek legyenek. Kérdés tárgya csak az lehet, hogy a felállítandó állami jellegű tanfolyamok tanulmányi időtartama egy vagy két évben állapittassék-e meg? A szakemberek egy része két éves tanfolyamot kíván, mert szerintük a nélkülözhetet-