Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-858. Törvényjavaslat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról

100' - *<- ••/" 858. szám. nát, ha az elhalt tag legalább 10 évig tagja volt a pénztárnak, és hogy ezen összeg nem emelkedhetik, bármennyivel haladja is meg az elhalálozott tagsági éveinek száma a tiz évet. Ha az első csoportbeli rendes tag nem baleset következtében, hanem 10 évi tagság után bármily más okból válik munkaképtelenné, évenként 120 koronát kap. Ugyanannyit kap azon munkaképtelenné vált első csoportbeli tag is, ki 35 éven felüli korral belépett, de csak akkor, ha legalább 15 évig volt a pénztár tagja. A pénztár ebbeli kötelezettségéből származó tehernek a meghatározására legyen A, = az x-éves activok száma és 1-04" l

x = az x-éves korban munkaképtelenné vált munkások száma. E

x = az x-éves rokkant által élvezett 1 koronányi járadék jelen értéke, továbbá; -fix; i-or

+1 o* + «, + 1 + o« + 2 + . B.+B. + l +B

X

+ 2 + • akkor az évi átlagos kiadás 120 korona nyugdíj után: K.+ 10 TC.r d

x = 120 0.

x Helyettesítve e képletbe a rokkantsági táblázat alapján meghatározott t és a értékeket, lesz 4 = 6 47 azaz az évi szükséglet egy-egy rendes tag után átlag . . . kor. 6*47. Ugyanennyi esik két második csoportbeli tagra. ,. Ezen kedvezményben a rendkivüli tagok nem részesülnek. VI. Minden első csoportbeli rendes tag, ki a belépéskor a 35 életkort meg nem haladta, 65 éves korában, a többi pedig 70 éves korukban egy- s mindenkorra 100 koronányi aggkori segélyben részesülnek. Ha a IV. alatti jelzéseket használjuk, akkor az évi kiadás lesz: K

x = 100 -~, [hol n = 65, illet. 70.] Egy-egy első csoportbeli rendes tagra esik évenként: kor. 0*54. Ugyanennyi esik két második csoportbeli tagra. Megjegyzendő, hogy úgy az itt, valamint a III., IV. és V. alatt feltüntetett évi szükséglet úgy értendő, hogy az ezeknek megfelelő évi bevételek nem kerülnek minden évben effectiv kiadásba, hanem belőlök csak annyi, mint a mennyi az illető év koczkázatának fedezésére szükséges, mig a maradék a díjtartalék gyűjtésére szolgál. VII. A kezelési költség két részből áll: a) beruházási költségből, i) folyó kezelési költségből. Mindketlő függ ugyan a tagok számától, de nem arányosan; általában nagyobbak lesznek a rendes tagokra, kisebbek a rendkivüli tagokra és a cselédekre.