Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-858. Törvényjavaslat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról

858. szám, A beruházási költségek a pénztárt különösen az első években fogják terhelni. Ezen költségek azonban több évre oszthatók föl, és a rendes költségeket csak annyival emelik, a mennyi ezen beruházási költségek amortizálására szükséges. B) Bevételek. A törvény értelmében a bevételek lennének: 1. a munkások évi hozzájárulásai, 2. a belépéskor egyszer s mindenkorra befizetendő összegek, 3. a munkaadók és az állam hozzájárulása, 4. alapító tagok befizetései és adományok. I. Minden pénztártag fizet évenként: korona a) az első csoportbeli rendes tag ... . X,-'.»««tíí^V 10'4o b) a második csoportbeli rendes tag . . . ., »#^sf4 5 72 ^&) c) a rendkívüli tag ... . <%&£&£:/ !'" II. A belépés alkalmával fizet a rendes tag 2 koronát égy s mindenkorra. Ezen összeg évi járadékra átalakítva, esik évenként minden activ rendes tagra .......*... 0*n III. Az állam és a munkaadók: a) az állam évenként 100.000 koronátad; b) a munkaadó a szolgálatában álló minden egyes cseléd után évenként 1*20 IV. Az alapító tagoktól és az adományokból várható bevétel, mint teljesen ismeretlen összeg, számításba ugyan nem vehető, de mindenesetre gyarapítani fogja a külön tartalékokat. C) "Végeredmény. Ha most azt vizsgáljuk, vájjon a várható kiadások miképen találják fedezetöket a várható bevételekben, az ebbeli számítás alapjául a tagoknak bizonyos létszámát kell fölvennünk. A létszámra vonatkozólag egész biztosra csak a gazdasági cselédek száma vehető, mely a statisztika szerint kerekszámban 600.000. Általában megjegyzendő azonban, hogy — a kezelési költségek kivételével — a várható kiadások a létszámmal arányosan növekednek, ép igy a várható bevételek, a munkaadók és az állam hozzájárulásának kivételével. A létszám tehát befolyással van csak a kezelési költség terhének miként való felosztására és a munkaadók és az állam hozzájárulásának kisebb vagy nagyobb részekre való szétosztására. Az alábbiakban ki van mutatva, hogy a várható kiadások a várható bevételekben fedezetöket találják, sőt marad a rendkívüli esélyek tartalékára is, még akkor is, ha fölteszszük, hogy a rendkívüli tagok és cselédek száma együttesen eléri a két milliót, a rendes tagok létszáma pedig fölemelkedik egy millióra, még pedig — föltéve a mérlegre nézve a legkedvezőtlenebb esetet, — hogy az összes egy millió tag csupa első csoportbeli rendes tag lesz. Ha a tényleges létszám kisebb lesz, vagy a föltételezett egy millió rendes tag között lesz második csoportbeli tag is, a mérleg fölösleggel fog zárulni, mely fölösleg a külön tartalékok gyarapítására fordítható; ha pedig — a mi csak hosszú idő múlva állhat be — a rendes tagok tényleges létszáma a föltételezett számot meghaladja, akkor hiány fog mutatkozni, mely hiány azonban jó ideig fedezetét fogja találni abban a fölkamatozott fölöslegben, mely azon években keletkezett, midőn a létszám még kisebb volt.