Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-858. Törvényjavaslat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról

858. szám. 95 A 40. §. a tagok érdekében megtiltja azt, hogy a tagsági könyv zálogba vehető legyen, arra hitelezni lehessen. Szükség van e tilalomra azért, mert e nélkül a visszaéléseknek tág tere nyílnék meg, a mit pedig a munkások«,érdekében korlátoznunk kell. Ugyanitt van megszabva annak a büntetése, a ki a hozzájárulást a cseléd bérébe betudja. Az átmeneti intézkedések között első sorban a 41. §-ban felhatalmazás adatik arra, hogy az első évben az igazgatóság minden tagját a földmivelésügyi minister nevezze ki, mivel a választás utján betöltendő állásokatörvény életbeléptekor választás utján még nem volnának betölthetők. 42. §. Kivételes intézkedést tartalmaz a tagok életkorára vonatkozó általános szabály alól, abból az indokból, hogy a pénztár életbeléptetésének első öt évében azok is biztosithassák maguknak a nyújtott előnyöket, a kik a 2. §-ban megjelölt életkort ekkor már meghaladták. A hosszabb várakozási idő azért állapittatik meg, mert a magasabb életkor mellett az elhalálozás, a keresetképtelenség korábbi bekövetkezte a természet rendje szerint valószinűbb. 43. §. A hosszabb ideig egy helyben alkalmazásban állott gazdasági cselédeket részesiti azon kedvezményben, hogy ha az egyhelyben töltött szolgálat idejére a tagsági díjat utólag kamatmentesen befizetik, a szolgálati évek a tagsági időbe beszámittatnak, akkor, ha az illető cseléd a belépés után a pénztárnak legalább három évig tagja volt. Ez a rendelkezés a cselédek nyugdíjazásának ügyét akarja előbbre vinni s e czélra alkalmas módnak mutatkozik. A 44. §. a törvény életbelépte idejének meghatározására s a végrehajtásra nézve adja meg a felhatalmazást. Végül van szerencsém előadni, hogy a tervezett intézményre nézve Bogyó Samu, a kereskedelmi akadémia tanára és Bein Károly tanár, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság számtanácsosa készítették el a mathematikai számításokat s ezek munkálatát König Gyula min. tanácsos, műegyetemi tanár volt szíves felülvizsgálni, kinek a nevezett szakértők jelentését megerősítő előterjesztése szerint: az intézmény úgy a biztosítási technika, mint a valószínűség szerint várható pénzügyi eredmény szempontjából minden követelményeknek megfelel. A szakértői jelentések a ház irodájában a t. ház tagjainak rendelkezésére állnak. A fentiekben kifejtettek alapján tisztelettel kérem a törvényhozást, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1900. évi május hó 28-án. Beadja: Darányi Ignácz s. k., m. hir. földmivdésügyi minister.