Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-858. Törvényjavaslat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról

858. szám. 93 kell biztosítani a tekintetben, hogy a feloszlatott bizottság helyett az új bizottság alakitása bizonyos határidőn belül kötelességévé tétetik a hatóságnak. 31. §. A 31. §-ban az igazgatóság és a helyi bizottság tagjainak felelőssége állapittatik meg, olyképen, mint a hogyan ez a vagyoni felelősség a köztisztviselőkre nézve meg van állapítva. 32. §. A 32. §. felhatalmazást ad arra, hogy az ügyrendet, az eljárási és kezelési szabályokat a földmivelésügyi minister rendeleti úton szabályozhassa. Nem volna nagy feladat e szabályokat a törvénybe beillesztem, de helyesebb, ha azok, az elveknek a törvényben való megállapítása után rendeleti úton állapittatnak meg, mert ezen az úton leginkább lehet biztosítani azt, hogy e szabályok a gyakorlati élet követelményeihez simuljanak. E helyen a kezelést illetőleg tájékoztatásul jelzem, hogy a legegyszerűbb eljárást szándékozom rendszeresíteni — Nevezetesen a tagsági díjak beszedésével a bizottságnak sok dolga nem lesz. Ezt vagy közvetlenül a postatakarékpénztár fogja ellátni, vagy pedig ott, a hol nagy számban lesznek tagok». vagy a hol postatakarékpénztári gyűjtőhely nincsen s a posta távolabb esik a községtől, a helyi bizottság fogja beszedni s a postatakarékpénztár útján a pénztár javára befizetni. Épen igy nem kell a bizottságnak a segélyösszegek kezelésével sem sokat bajlódnia, mert a bizottság által igazolt nyugtákra a nyugtatott összeget a pénztár központja fogja a jogosítottnak a takarékpénztár révén közvetlenül kézbesittetni. A sürgős természetű, halaszthatlan kiadásokra a helyi bizottságok részére az elöljáróságoknál vagy a postatakarékpénztárnál 50—100 frtüyi hitelt fogok nyitni; természetes, hogy ezen összeg felhasználása tekintetében a helyi bizottság ellenőrzés alatt lesz. A kezelési teendőket tulajdonképen a központ fogja ellátni, még pedig minden nehézség nélkül, mert ha a feladatok teljesítésére jelentékenyebb személyzetre lenne majdan szükség: akkor is kevesebbe fog kerülni ez a kezelés, mintha a helyi bizottságok pénzkezelésének ellenőrzésére új állásokat kellene rendszeresíteni. A tagok felvételére, a kizárásra, a segélyek kiszolgáltatásának módjára vonatkozó szabályokat minden esetre olyképen fogom megállapítani, hogy egyfelől ezek a szabályok feltétlenül megfeleljenek az intézmény rendeltetésének, másfelől pedig hogy a pénztár érdekei is megóvassanak. A tagok létszámának meghatározására azért kell módot adni, mert habár a számitások szerint minden valószinűséget nélkülöz is az a feltevés, hogy a pénztár anyagi zavarokba jusson, mégis mivel kizártnak kell tekintenünk azt, hogy akár a munkások, akár a munkaadók, akár az állam hozzájárulása felemeltessék: e réven is kívánatos azt biztosítani, hogy az intézmény mindig activ maradjon. 33. §. A segélypénztári orvos teendőinek kötelezettsége a községi (kör) orvosokra hárittatik, az igazgatóságnak azonban joga van esetleg más orvost alkalmazni. Közhivatalban levő orvosok teendőit megszabni a törvényhozásnak kétségtelen joga még akkor is, ha azok ellenszolgáltatás nélkül újabb munkával terhelik az orvost. A segélypénztári orvosi teendők ellátására való kötelezés azonban nem ilyen természetű. Ellenkezőleg a községi orvosoknak anyagilag is előnyt ad e megbízatás: a mennyiben az orvosnak, a ki csak és kizárólag haleset esetében köteles a gyógykezelésre, a pénztár megfizeti a gyógykezelés díját. Tekintettel arra, hogy eddig a legszegényebb néposztálybelieket az orvos baleset esetében is ingyen volt kénytelen kezelni, — tekintettel továbbá arra, hogy a munkaképtelenségre vonatkozó vizsgálatokért esetenként 2 korona díj jár, az orvosok anyagi helyzetét csak emeli az új intézmény. Az általában alacsony orvosi fizetések mellett az intézmény révén nyert díjazás bizonyára számottevő lehet, — s ennélfogva a községi orvosok ilyetén kötelezésében épen a közegészségügyi szolgálat jelentékeny előnyt nyer. 34. §. A segélypénztár pénzkezelését legegyszerűbben a posta takarékpénztári intézmény láthatja el. A kivitel,- a mire nézve nehézségek nem forognak fenn, részleteiben rendeleti úton lesz czélszerűen szabályozandó, olyképen, hogy a munkás-segélypénztár a postatakarékpénztári intézmény cheque- és clearing-forgalmába felvétetik.