Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról

834. szám. 79 2. Magyarország élőállat-kiviteíe 1894-től 1898-ig terjedő öt év alatt 956,248.000 koronát tett ki, mely összeg 187,256.600 korona évi átlagnak felel meg, ehhez számítandó még a baromfiak s az állati termékek kivitele, mi ugyanez öt év alatt összesen 418,222.000 koronára, vagyis évi átlagban 83,664.400 koronára rúgott; ugy, hogy a külkereskedelem kiviteli forgalmában ez öt év alatt évi átlagban 270,911.000 korona bevétele volt az országnak. E számadatok egymagukban minden fejtegetésnél világosabban megjelölik azt a jelentőséget, a melyet az állattenyésztés Magyarországnak nemcsak mezőgazdasági, hanem egész közgazdasági életében elfoglal. Meg vagyok ugyan győződve, hogy az állattenyésztésnek, különösen pedig Magyarország állattenyésztésének kiváló jelentősége ily részletes adatokkal való bizonyítás nélkül sem vonatik kétségbe, utalnom kellett mégis ezekre, hogy az állattenyésztéssel összefüggő érdekek, különösen pedig az állategészségügy érdekei, a melyeket a jelen - törvényjavaslat megvédeni s előmozdítani hivatva van, kellőképen méltányolhatok legyenek. i Magyarország földmivelési kormányzata és törvényhozása különben a mezőgazdasági fejlődés ez irányát, állattenyésztésünk jelentőségének ily emelkedését idejekorán felismerte s tudatában volt azon fontos követelményeknek, melyeket a fejlődő állattenyésztés, az azzal kapcsolatos érdekek, ezek között az állategészségügy s azzal összefüggően állatkereskedelmünk nagyfontosságú érdekei az államkormányzattal szemben támasztanak. A keleti marhavész elleni törvényes intézkedések s különösen az állategészségügy rendezéséről szóló 1888 : VII. t.-cz. állategészségügyi viszonyaink gyökeres javítását tartják szem előtt. Ezeken kívül az 1893 : II.' t.-cz. alapján rendszeresen folyik a szarvasmarhák ragadós tüdő lobja elleni védekezés, mert e törvény lehetővé tette, hogy nemcsak a tényleg beteg, de a fertőzött és fertőzés gyanús állatok is kiirtassanak és kártalanittassanak s az e czélra szükséges hitelt a földmivelésügyi kormány rendelkezésére bocsátotta. Az 1897: X. t.-cz. a kártalanítás mérvét praecisirozza. E két törvény alapján 1894-től az 1899. év végéig a mellékelt kimutatás szerint az ország 23 vármegyéjében összesen 42.913 darab szarvasmarha irtatott ki s ezen rendszeres védekezésnek köszönhető, hogy a szarvasmarhák ragadós tüdőlobja az utolsó négy év alatt már csak szórványosan fordult elő s e betegségtől az ország szarvasmarha-állománya ma már mentesnek tekinthető. Ezenkívül a lovak takonykórja ellen is rendszeres védekezés vált szükségessé. E téren lényeges változást idézett elő a mailein alkalmazása, mi lehetővé teszi, hogy a takonykór betegségének jelenléte már azon stádiumban megállapittassék, a mikor külső jelek annak jelenlétét még nem mutatják s ez által a takonykór ellen gyökeresebb védekezés fejthető ki. Az utóbbi években különös gondoskodásom tárgyát képezte az oly nagy mérveket öltött sertésvész elleni védekezés. Mivel azonban ez ideig az állatorvosi tudomány nem ajánlhat e betegség ellen biztos sikert igérő gyógyítási módokat, főként kísérletezésekre s a betegség tovaterjedését lehetőleg akadályozó állategészségrendészeti intézkedésekre kellett szorítkoznom. így különösen beojtási kísérleteket végeztettem, serumelőállitó telep létesítéséről gondoskodtam s az ojtóanyagokat a sertéstartó gazdaközönség rendelkezésére bocsátottam, ezenkívül kísérletet tétettem abban az irányban is, nem volna-e lehetséges a betegség ellen állítólag nagyobb ellenálló képességű szerbiai sertéskanok tenyészczélra való alkalmazásával nálunk is ellenállóbb sertésállományt tenyészteni. Intézkedtem továbbá az iránt is, hogy a sertésvásárok s egyáltalán a sertések forgalma az eddiginél szigorúbb állategészségrendőri felügyelet alá vétessék. Ezen szorosan állategészségrendőri intézkedéseken kívül a budapesti állatorvosi főiskolán ismétlő állalorvosi tanfolyamot szerveztem, hogy ez által a hatósági szolgálatban álló állatorvosoknak mód és alkalom nyujtassék az állatorvosi tudomány legújabb vívmányainak megismerésére és az állategészségrendőri intézkedések gyakorlati alkalmazásának részletes elsajátítására.