Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-832. Törvényjavaslat az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján foganatositot beruházások költségeinek részbeni fedezéséről
32 832. szám. évek kedvező zárszámadási eredményei folytán ennek a feladatnak jó ideig képesek is voltak megfelelni. Kereken mindössse 79,000.000 K az az összeg, a mely 1897, 1898 és 1899-ben a pénztári készletekből vasúti beruházásokra előlegeztetett. Kénytelenek voltunk továbbá ezeket a vasúti beruházásokat az eredetileg tervezettnél valamivel szűkebb keretben folytatni. E beruházási és építkezési kiadások mérve és természete nem engedik, hogy ezek a nagy összegre rugó kiadások az állami pénztári készletekből végleg fedeztessenek és pedig annál kevésbbé, mert előreláthatólag több, egyenként viszonylag nem nagy, de összességében szintén tekintélyes összegű más beruházás és építkezés is lesz foganatosítandó, a mely az előző években folytatott gyakorlathoz képest a készletek egy részének igénybevételével lesz — természetesen külön törvényhozási felhatalmazás alapján — létesítendő, mihelyest ezek a készletek az előlegezett összegek megtérítése utján elérik azt a magasságot, hogy az államháztartásban okvetlenül szükséges forgó tőkén felül még további összegek állanak rendelkezésre. Egyrészt annak a szüksége, hogy az 1897. évi XXX. törvényczikk keretén kivül álló egyes állami beruházások és építkezések foganatosíttassanak és e végből a pénztári készleteknek az azokból előlegezett összegek megtéríttessenek, másrészt az a körülmény, hogy az uralkodó kamatviszonyok kedvezőbb alakulása a közel jövőben alig várható, annak a javaslatnak megtételére bírnak, hogy a 372°/°os kötvények kibocsátására szóló felhatalmazásomat a törvényhozás magasabb kamatozású czímletek kibocsátására szóló ily felhatalmazásra változtassa át. — Az összes számba jövő viszonyok mérlegelése ugyanis azt eredményezte, hogy közgazdaságilag és így közvetve pénzügyileg is indokoltabb valamivel magasabb kamatterhet vállalni és a szükséges és hasznos beruházásokat folytatni, mint a pénzpiacz viszonyainak jobbra fordulását bevárni, a beruházásokat szűkebb keretbe szorítani és ez által a hazai közgazdaság egyes ágazataiban már-már tapasztalható élettelenséget fokozni. — Megerősített ebbeli elhatározásomban végül az a körülmény is, hogy nem a magyar államhitel sülyedése, hanem kizárólag az európai pénzviszonyok idézik elő azt, hogy állami kölcsön ez idő szerint elfogadható feltételek alatt csak magasabb kamat mellett köthető, mint az előző években. Egy további megfontolandó kérdést képezett az, hogy a szükséges összegek beszerzése végett minő czímletek bocsáttassanak ki. - Minthogy maga a tervezett művelet nem oly terjedelmű, de meg a viszonyok sem olyanok, hogy uj kathegoriával kísérletezzünk, csak a már létező typusok között és ezek között is a 4°/o-os arany, vagy az 1892. évi XXI. törvényczikk alapján alkotott 4°/o-os koronajáradék között maradt a választás. Habár 4°/o-os aranyjáradék-kötvények, ennek a papírunknak a koronajáradékkal összehasonlítva kedvezőbb árfolyama folytán a koronajáradékkötvényeknél valószínűleg valamivel kedvezőbb feltételek alatt lennének elhelyezhetők, mégis az utóbbi kategóriát hozom javaslatba. Teljesen eltekintve ugyanis attól az elvi szemponttól, hogy a valutareform komolyságába vetett bizalmat ingathatná meg ha közvetlenül azután, hogy a törvényhozás a koronaértéket kizárólagos országos értéknek jelentette ki, más értékrendszerre szóló államadóssági czímleteket bocsátanánk ki, a valutarendezés mai előhaladott állapotában ug/ az állami, mint a magánkötvények kelendősége szempontjából gyakorlatilag sem lenne indokolt egy nem jelentős pénzügyi haszon miatt saját eljárásunkkal is tápot adni ónnak a különbségnek, a mely aranyra és a koronaértékre szóló papírjaink között az utóbbiak hátrányára tényleg megvan. Áttérve az ezeken a szempontokon nyugvó törvényjavaslat részleteire, a hitelművelet utján beszerzendő Összeg (a javaslat 1. §-a) kővetkezőkép alakul: 1. az 1. §. a) pontjában megjelölt összeg képezi azt a maradványt, a mely az 1897. évi XXX. törvényczikk 7. §-a szerint 3 y^/o-os koronajáradékkötvények által lett volna
