Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-832. Törvényjavaslat az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján foganatositot beruházások költségeinek részbeni fedezéséről
832. szám. S3 fedezhető, de a mely a fönnebb ismertetett viszonyok közbejötte miatt tényleg a folyó pénzkészletekből fedeztetett; 2. az 1. §. b) pontjában emiitett 390.238 K képezi az 1897-ben részben kibocsátott, részben kibocsátásra szánt 3V2°/o-os kötvények előállítási, bélyegzési stb. költségeit, a melyekből egy rész az 1897. egy rész az 1898. zárszámadásban került elszámolásra. Ez az összeg joggal terheli a beruházási kölcsönt, eredetileg is arra volt szánva, s az emiitett elszámolás csakis azért történt, mert a tervezett folytatólagos kibocsátás, a melyből ez a kiadás fedezendő lett volna, elmaradt. Végül 3. az 1. §. c) pontjában foglalt összeg megfelel annak az összegnek, a mely az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján foganatositandó beruházások czéljaira 1898-ra, 1899-re és 1900-ra az állami költségvetésbe együtt felvétetett. A törvényjavaslat 2. §-a szerint az értékesítendő kötvényekből befolyó készpénz a pénztári készletekből előlegezett összegek refundálására, a maradvány pedig a vasúti beruházásokra fordítandó. A készleteknek megtérítendő összeg nagyságára nézve fönnebb voltam bátor egy adattal szolgálni. Az említett 79,000.000 koronához még az időközben beruházásokra kiadott részletek fognak járulni. A refundálás után mutatkozó maradvány tekintetében van szerencsém utalni azokra, a miket a kereskedelmi minister úr a kereskedelmi tárcza 1900-iki költségvetéséhez tartozó indokolásában emiitett, t. i., hogy erre a czélra az 1900. évi előirányzatba az 1899. évi hitelnek megfelelőleg 1900-ra is ugyancsak 20,000.000 korona vétetett fel, de egyúttal kilátásba van véve, hogy, ha a beruházások czéljaira kötvények fognak kibocsáttatni, az 1897. évi XXX. törvényczikk indokolásához csatolt programm szerint és a mondott indokolásban részletezett munkák 30,700.000 korona erejéig fognak végrehajtatni. A pénztári készletek terhére menő egyéb beruházások és építkezések iránt a törvényhozás elhatározása esetről-esetre külön lesz kieszközlendő. A kölcsönmíveletből az 1900-iki kezelésre újabb teher nem fog hárulni. Az államadósságok fejezetének a S^^o-os járadék kamataira vonatkozó czíménél az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján eddig előirányzott teljes szükséglet beszerzésére szolgáló sya^o-os járadékkötvények után járó kamatteher — 6,158.260 korona — van előirányozva. A tényleg kibocsátott 3 1 /2°/o-os járadék szükséglete kereken 2,110,000 koronára tehető. A jelen törvényjavaslat alapján kibocsátandó kötvények magasabb kamatját az 1900-iki kezelésben bőven ellensúlyozni fogja az a körülmény, hogy a SVa 0 /^08 kamat az egész esztendőre van előirányozva, holott az államot a magasabb kamat természetesen csak a kibocsátás időpontjától kezdve terheli. 1901-től kezdve a szükséglet, természetéhez képest, a 4°/o-os koronajáradék czíménél lesz előirányzandó, a d 1 /2°/o-os járadék kamatainak előirányzata ellenben a valódi szükséglet mérvére apasztandó. Tisztelettel jelentem végül, hogy a javaslat 1. §-ában számjelzett 107,108.030 korona beszerzését felölelő előzetes megállapodásokat létesítettem a magyar általános hitelbank vezetése alatt álló csoporttal. A meggyőződésem szerint a mai viszonyokhoz képest elfogadható feltételekre szóló ezeket a megállapodásokat, mihelyt erre a törvényhozás felhatalmazását elnyerem, véglegesíteni fogom. Az egész műveletről a 3. §. tervezett rendelkezése szerint a törvényhozásnak jelentés lesz teendő. Budapesten, 1900. évi május hó 1-én. Lukács László s. k., magyar királyi pénsügyminister. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXIX. KÖTET. 5
