Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-832. Törvényjavaslat az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján foganatositot beruházások költségeinek részbeni fedezéséről
832. szám. Melléklet a 832. számú irományhoz. Indokolás, „az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján foganatosított beruházások költségeinek részbeni fedezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról és a beruházások költségeinek fedezéséről szóló 1897. évi XXX. törvényczikk 7. §-a szerint felhatalmazást nyert a pénzügyminister, hogy a törvény életbelépte napjától 1897. év végéig terjedő időre az idézett törvényben részletezett czélokra szükséges 86,817.792 K fedezése végett koronaértékre szóló, 3V2 0 /o-kal kamatozó adómentes járadékkötvényeket bocsáthasson ki, mig az 1897. év után felmerülő beruházási szükséglet mikénti fedezése iránt az idézett törvényczikk 9. §-a akkép intézkedett, hogy ez irányban a törvényhozásnak előterjesztés teendő. Az 1897. évi XXX. törvényczikk értelmében foganatosítandó beruházások és felszerelések czímén 1898-ra 34,800.000, 1899-re 20,000.000 és 1900-ra szintén 20,000.000, összesen tehát erre a három évre 74,800.000 K irányoztatott elő a törvény rendelése szerint az illető évek állami költségvetéseiben, mig a szükséglet fedezése tekintetében az az intézkedés történt, hogy ugyanezekben a költségvetésekben, államadóssági kötvények értékesitéséből megfelelő bevétel és ennek következtében az állami adósságoknál, még pedig a Z x l<P[o-os koronajáradék czíménél, a tervezett kötvénykibocsátásból származó kamatteher fedezésére szükséges kiadás előhányoztatott. Mindezek közül a törvényhozási felhatalmazások közül azonban egyedül a beruházási törvény 7. §-ában foglalt fönnebb emiitett felhatalmazással, ez utóbbival is csak részben élhettem, a midőn 1897. évi július havában 60 millió korona névértékű 3y2°/o-os koronajáradékkötvényt értékesithettem, a mely miveletből 54,900.000 K készpénz folyt be. Nemsokára ugyanis azután, hogy ez a járadékkibocsátás megtörtént, a nemzetközi pénzpiacz viszonyaiban gyökeres változás állott be, a mely egyrészt a kamatláb tartósan emelkedő irányzatában, másrészt abban nyilvánult, hogy a tőke az u. n. elhelyezési papíroknál jobbára magasabb jövedelmezőséget ígérő ipari befektetések felé fordult. Ezek a viszonyok megakadályozták a kormányt abban, hogy a vasúti beruházás czéljaira szükséges összegeket eredeti tervéhez képest 3Y2°/o-os koronajáradékkötvények kibocsátása utján szerezze be. Minthogy azonban ezeket a beruházásokat és beszerzéseket megszüntetni a józan gazdálkodás követelményeinek figyelmen kívül hagyása nélkül nem lehetett, kénytelenek voltunk azokat átmenetileg a pénztári készletekből fedezni, a mely készletek a lefolyt
