Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-847. Törvényjavaslat a termelők és a dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról
847. szám. 163 két megvédeni, azt mondván ki a szerződésben, hogy pl. nem adom a kertésznek a beváltási ár 50°/o-át, hanem csak 49%-át s igy nem vonok le semmit használati díj czímén. Ez a megállapodás kizárja aztán, hogy minden egyes termelési eszköz elővételénél kérdések merüljenek fel, hogy tartozik-e a kertész azért fizetni, s ha igen, mennyit. A 8. §. a szerződés megkötésének alakszerűségeit szabja meg. Feleslegesnek tartom itt kiemelni, hogy a községi elöljáróság előtl való szerződéskötést mely okokból tartom a dohánykertészekre nézve is szükségesnek, elég utalnom arra, hogy azon indokok, melyek alapján az 1898 : II. t.-cz. az aratási szerződések megkötését az elöljáróság elé utalta, itt még fokozottabb mérvben fenforognak, s az a meggyőződésem, hogy a mint az aratási szerződések tekintetében is jó eredményt biztosított ez alakszerűségek megkövetelése, úgy a dohánykertészek jogügyletének is csak előnyt fog az nyújtani. Ki kell emelnem e helyen még azt is, hogy több dohánykertészszél is lehet egyazon okiratba foglalni a szerződést, a mi mindenesetre megkönnyiti az alakszerűségek betartásának kényszerét. A 9. §. a szerződéskötés költségeit szabja meg és a bélyeg- s illetékmentességet állapitja meg. A jegyző részére megállapított díjban a szerződés megírásának díja nincs belefoglalva, ha tehát a felek megbízásából a szerződést a jegyző szerkeszti meg s irja, ezért a munkáért külön díjazásra van igénye. A 10. §. azon tilalmakat sorolja fel, melyek fenforgása esetében a jegyzőnek a szerződéskötésnél tilos közreműködni. Ki kell emelnem, hogy ez intézkedés a termelőket is biztosítja arról, hogy jövedéki kihágás miatt eltiltott, tehát nem megbízható dohánykertész által nem lesznek félrevezethetők. A 11. §. kivételes intézkedésre ad felhatalmazást, úgy, mint az 1898:11. t.-cz. 17. §-a azzal a változással, hogy a felmentést egyes községekre nézve is meg lehet adni. A 12. §. intézkedése természetes folyománya a 8. §. rendelkezésének, mert ha a módosítás az alakszerűségek betartása nélkül is eszközölhető volna, a 8. §. rendelkezésének czélzata illusoriussá volna tehető. 13., 14. §. A 13. §. a termelőnek kötelességét szabja meg a dohánykertészszel szemben. Intézkedéseiben azonos e §. az 1898:11. t.-cz. 31. §-val, mig a 14.- §. a dohánykertész kötelességeit állapitja meg az 1898:11. t.-cz. 34. §-a módjára. Ki kell emelnem, hogy a szerződés megszegése mind a két félre nézve büntető következménynyel jár, épen úgy, mint a hogy áz 1898 : II. t.-cz., továbbá az 1899 : XLI. és XLII. törvények szerint is- büntetés sújtja a szerződésszegőt. A 15. §. azt kívánja minden termelőre kötelezővé tenni, a mit eddig is minden rendes gazdaságban megtettek, hogy t. i. a dohánykertész tartozásáról s követeléséről rendes jegyzék vezettessék, s a jegyzék egyik példánya a dohánykertésznek kiadassék. E rendelkezés bizonyára nem okoz senkinek nehézséget, másfelől a rendes kezelést biztosítja, a mire pedig már azért is szükség van, mert a hiányos jegyzékvezetés már maga elég arra, hogy a termelő s-a kertész között egyenetlenséget okozzon. A 16. §. jórészt azonos intézkedéseket tartalmaz az 1898:11. t.-cz. 32. §-ával. 17. §. Miután a felszámítások ellen sok jogosult pánasz hangzott fel-: indokolt a javaslatban tervezett intézkedés, mely elvégre is a termelőnek jogos érdekét nem érintve, védi meg a dohánykertészt az esetleges visszaélés ellen. •'• A 18. §. a végleges megszámolás idejét s módját szabja meg. A §-t illetőleg csak azt kell kiemelnem, hogy az elszámolást és kifizetést a termelő akkor sem tagadhatja meg, ha a beváltási árat bármi okból nem vette volna fel. Mert ha például'- a termelő járandóságát letiltják, ez alapon nem lehet a kertész jogos követelésének megfizetését elhalasztani vagy 21*