Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról

9'6 834. szám. Már az i. §. indokolásánál volt alkalmam arra utalni, hogy e (10.) §-ban vannak megállapítva és elkülönítve azok a teendők, a melyeket kizárólag a járási és városi m. kir. állatorvosok kell, hogy végezzenek és azok, a melyeket csak külön megbízatás, illetve engedély alapján végezhetnek, s a melyeket ennélfogva más, t. i. helyhatósági állatorvosok is végezhetnek. Az előbbiek az a., b., c, d., e, f., g.

t j., Jc., I., m., n., o., p., t., u. pontok alatt, az utóbbiak pedig a h., L, r., s. pontok alatt felsorolt teendők. E különválasztás, mint azt már az 1. §. indokolásánál említettem, egyrészt azért volt szükséges, hogy a járási és városi m. kir. állatorvosok tevékenysége első sorban az állategészségügy általános érdekei szempontjából szükséges teendők számára biztosittassék, másfelöl pedig, hogy az esetleg alkalmazandó helyhatósági állatorvosokkal hatáskör és hivatali kötelesség tekintetében összeütközésbe ne jussanak. Magától értetődik, hogy mindazon teendők végzése, a melyek nem utaltatnak föltétlenül a járási és városi m. kir. állatorvos teendői közé, meg lesz engedhető, ha ennek a szüksége fen forog és ha ez a járási és városi m. kir. állatorvost első sorban végzendő hivatali teendőitől nem vonja el. Ezeken kivül csak a t. pontra óhajtok még e §-nál megjegyzést tenni. Ebben megadatik a jog a járási és városi magyar kir. állatorvosoknak arra, hogy sürgős szükség esetén táviratilag közvetlen a földmívelésügyi ministernek tegyenek jelentést. Előfordulhat ugyanis, hogy a hatóság vagy az állatorvos javaslata ellenére, vagy pedig egyáltalán nem intézkedik, minek utólag helyrehozhatlan következménye lehet. Ily esetekben, ha az állatorvosnak nem sikerül hatóságát meggyőzni álláspontjának helyességéről, e helyrehozhatlan következmények megelőzésére az az egyetlen mód, hogy az állatorvos a földmívelésügyi mjnistert a tényállásról táviratilag értesiti, kinek ez által alkalom adatik a szükségesnek mutatkozó felülvizsgálat vagy egyéb intézkedések azonnali megtételére. 11. §• A törvényjavaslat 11. §-a a járási és városi magyar kir. állatorvosok által tartandó kézi gyógyszertárról szól. Mivel azonban a kézi gyógyszertár tartásáról s annak engedélyezéséről részletesen a közegészségügyi törvény intézkedik, a törvényjavaslat 11. §-ában csupán annak a felvételére kellett szorítkoznom, hogy a járási és városi magyar kir. állatorvosok azon esetben, ha annak szüksége fenforog, kézi gyógyszertár felállítására legyenek kötelezhetők, magától értetődvén, hogy a kötelezettség megállapítása, illetve az engedélyezés kérdésében az említett törvény határozmányai lesznek irányadók. 12., 13, 14. §. Az 1888: VII t.-cz. 23. §-ának módosítását a törvényjavaslat 1. §-ában megállapított és az eddigitől eltérő szervezet, teszi szükségessé, a 13. és 14. §§-ok rendelkezései pedig önmagukban hordják indokolásukat, a mennyiben a járási és városi magyar kir. állatorvosok teendőit ragadós állatbetegségekkel szemben részletesen körülírják. A 14. §-ban megadatik a járási és városi magyar kir. állatorvosnak a jog arra, hogy oly esetekben, a mikor a hatóság bármi okból nem intézkedhetik, az intézkedés hiánya pedig közvetlen veszélylyel fenyeget, saját felelősségükre megtegyék mindazon intézkedéseket, a melyeknek megtétele különben az elsőfokú hatóság hatáskörébe van utalva. E kivételes intézkedési jog azért lesz a járási és városi magyar kir. állatorvos részére fentartandó, mert mindkettő gyakran jöhet oly állategészségügyi momentumok tudomására, a melyek azonnali intézkedést igényelnek és a melyeknél a hatósági intézkedés bevárása tényleg veszedelemmel járna. Lehetnek esetek, mikor a ragadós betegségben talált állatok el sem különíthetők s a betegség elterjedésének egyetlen módja a beteg állat azonnali kiirtása. Ez különösen az állatok