Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról

9'6 834. szám. Már az i. §. indokolásánál volt alkalmam arra utalni, hogy e (10.) §-ban vannak megállapítva és elkülönítve azok a teendők, a melyeket kizárólag a járási és városi m. kir. állatorvosok kell, hogy végezzenek és azok, a melyeket csak külön megbízatás, illetve engedély alapján végezhetnek, s a melyeket ennélfogva más, t. i. helyhatósági állatorvosok is végez­hetnek. Az előbbiek az a., b., c, d., e, f., g. t j., Jc., I., m., n., o., p., t., u. pontok alatt, az utóbbiak pedig a h., L, r., s. pontok alatt felsorolt teendők. E különválasztás, mint azt már az 1. §. indokolásánál említettem, egyrészt azért volt szükséges, hogy a járási és városi m. kir. állatorvosok tevékenysége első sorban az állat­egészségügy általános érdekei szempontjából szükséges teendők számára biztosittassék, más­felöl pedig, hogy az esetleg alkalmazandó helyhatósági állatorvosokkal hatáskör és hivatali kötelesség tekintetében összeütközésbe ne jussanak. Magától értetődik, hogy mindazon teendők végzése, a melyek nem utaltatnak föltétlenül a járási és városi m. kir. állatorvos teendői közé, meg lesz engedhető, ha ennek a szüksége fen forog és ha ez a járási és városi m. kir. állatorvost első sorban végzendő hivatali teendőitől nem vonja el. Ezeken kivül csak a t. pontra óhajtok még e §-nál megjegyzést tenni. Ebben meg­adatik a jog a járási és városi magyar kir. állatorvosoknak arra, hogy sürgős szükség esetén táviratilag közvetlen a földmívelésügyi ministernek tegyenek jelentést. Előfordulhat ugyanis, hogy a hatóság vagy az állatorvos javaslata ellenére, vagy pedig egyáltalán nem intézkedik, minek utólag helyrehozhatlan következménye lehet. Ily esetekben, ha az állatorvos­nak nem sikerül hatóságát meggyőzni álláspontjának helyességéről, e helyrehozhatlan követ­kezmények megelőzésére az az egyetlen mód, hogy az állatorvos a földmívelésügyi mjnistert a tényállásról táviratilag értesiti, kinek ez által alkalom adatik a szükségesnek mutatkozó felülvizsgálat vagy egyéb intézkedések azonnali megtételére. 11. §• A törvényjavaslat 11. §-a a járási és városi magyar kir. állatorvosok által tartandó kézi gyógyszertárról szól. Mivel azonban a kézi gyógyszertár tartásáról s annak engedélye­zéséről részletesen a közegészségügyi törvény intézkedik, a törvényjavaslat 11. §-ában csupán annak a felvételére kellett szorítkoznom, hogy a járási és városi magyar kir. állatorvosok azon esetben, ha annak szüksége fenforog, kézi gyógyszertár felállítására legyenek kötelez­hetők, magától értetődvén, hogy a kötelezettség megállapítása, illetve az engedélyezés kérdésé­ben az említett törvény határozmányai lesznek irányadók. 12., 13, 14. §. Az 1888: VII t.-cz. 23. §-ának módosítását a törvényjavaslat 1. §-ában megállapított és az eddigitől eltérő szervezet, teszi szükségessé, a 13. és 14. §§-ok rendelkezései pedig önma­gukban hordják indokolásukat, a mennyiben a járási és városi magyar kir. állatorvosok teendőit ragadós állatbetegségekkel szemben részletesen körülírják. A 14. §-ban megadatik a járási és városi magyar kir. állatorvosnak a jog arra, hogy oly esetekben, a mikor a hatóság bármi okból nem intézkedhetik, az intézkedés hiánya pedig közvetlen veszélylyel fenyeget, saját felelősségükre megtegyék mindazon intézkedéseket, a melyeknek megtétele különben az elsőfokú hatóság hatáskörébe van utalva. E kivételes intéz­kedési jog azért lesz a járási és városi magyar kir. állatorvos részére fentartandó, mert mind­kettő gyakran jöhet oly állategészségügyi momentumok tudomására, a melyek azonnali intéz­kedést igényelnek és a melyeknél a hatósági intézkedés bevárása tényleg veszedelemmel járna. Lehetnek esetek, mikor a ragadós betegségben talált állatok el sem különíthetők s a betegség elterjedésének egyetlen módja a beteg állat azonnali kiirtása. Ez különösen az állatok

Next

/
Thumbnails
Contents