Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról

834. szám. 97 veszettségénél fordulhat elő. Sokszor nagy távolság választja el az állatorvost hatóságától s a jelentéstétel s azzal a hatósági intézkedés késése hosszú időt venne igénybe. Ily esetekre voltam tekintettel, a midőn a járási és városi magyar kir. állatorvos részére e kivételes intézkedési jogot biztosítottam. A mi e kivételes intézkedési jog ellen esetleg emelhető aggályokat illeti, ezekre megjegyzem, hogy: a) A járási és városi m. kir. állatorvos állami tisztviselő lévén, szigorú fegyelmi szabályok alatt áll, tehát tudatában van annak, hogy e kivételes intézkedési jogával való visszaélése súlyos következményekkel járna. b) A 14. §. értelmében jegyzőkönyv veendő M a kivételes intézkedésre okot szolgáltató esetről, melyben természetesen az intézkedés szüksége is igazolandó. Ez tehát elejét veszi annak, hogy a járási és városi m. kir. állatorvos kivételes intézkedési jogával szükségtelenül éljen. c) A felelősség kérdése ez által nem szenved s a felelősség nem oszlik meg, hisz ki van mondva, hogy az állatorvos saját felelősségére intézkedik. d) Annak kimondása által, hogy e kivételes intézkedési joggal csak azon járási és városi m. kir. állatorvos élhet, a kit felettes hatósága ezzel felruház, az I. fokú hatóságnak megadatik a mód arra, hogy az állatorvos e kivételes intézkedési jogára a nézete szerint szükséges befolyást gyakorolhassa. III. Törvényhatósági m, kir. állatorvos. 15. és 16. §. Eddigi állatorvosi szervezetünknek az volt egyik legélénkebben érezhető hiánya, hogy az I. fokú hatóságokhoz úgy is elégtelen számban beosztott törvényhatósági, valamint a községi és körállatorvosok rendszeres összefüggés nélkül végezték teendőiket, s hogy a II. fokú hatóságok sem rendelkeztek mindig egy oly szakközeggel, kinek szakismerete és ügybuzgalma lehetővé tette volna egy-egy törvényhatóság területén az állategészségügyi igazgatás öntudatos és czélirányos vezetését. Ezt a hézagot kivánja betölteni a törvényjavaslat, a mikor a törvényhatósági m. kir. állatorvost a II. fokú hatóság szakközegévé tevén, őt a tőrvényhatóság II. fokú hatósága által teljesített állategészségügyi igazgatás szolgálatába állítja. Feladatkörét és a II. fokú hatósághoz való viszonyát a törvényjavaslat 15. és 16. §-aiban úgy állapítottam meg, hogy annak a révén az állatorvosi szakszolgálat a törvényhatósági igazgatás keretébe szervesen beillesztessék és a törvényhatósági m. kir. állatorvos hivatala az állategészségügyi és általános törvényhatósági igazgatás között az eddig sajnosán nélkülözött összekötő kapcsot képezze. E mellett a 16. §. d. pontja értelmében a törvényhatósági m. kir. állatorvos a törvényhatóság területén működő járási és városi m. kir. állatorvosok működését mint szakszolgálat tekintetében azok hivatali főnöke állandóan ellenőrzi és felügyeli, mely állandó felügyelet a szakszolgálat tudományos megbízhatóságára, lelkiismeretességére és pontosságára lesz jótékony befolyással. A 16. §. h. pontjában foglalt rendelkezéssel pedig azt óhajtottam elérni, hogy a közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentései alapján a törvényhatóság állategészségügye és az állategészségügyi szolgálat ellátása felől az eddiginél közvetlenebb és rendszeresebb tájékozottsága legyen s ez által mód és alkalom nyújtassák arra, hogy a közigazgatási bizottság is hatékonyan ellenőrizhesse a m. kir. állatorvosok működését és az állategészségügyi kérdések által oly közelről érintett közönség érdekeinek vagy esetleges panaszainak a maga részéről is érvényt szerezhessen. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. XXIX. KÖTET. 13