Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-788. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-erdődi keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
788. szám. 21 a közúti kocsi forgalmát ne gátolhassák, mi végből mindenütt ott, a hol az szükségesnek fog találtatni, a városi utak, utczák és terek szine alá sülyesztett váltóállító-készülékek lesznek alkalmazandók. A keskeny vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — az állomá sokon legalább l-o m.-rel, a nyilt pályán pedig 0*5 méterrel nagyobb legyen, mint az ezen vágányokon közlekedő vasúti járóművek legnagyobb szélessége. A rendes nyomtávú vágányok egymástóli tengelytávolsága állomásokon legalább 4-75 m., nyilt pályán pedig 4o m. legyen. Végül a keskeny vágányoknak a rendes nyomtávú vágányoktól való legkisebb távolsága, úgy az állomásokon, mint a nyilt pályán az előbbi határozmányok szemmel tartásával készítendő részlettervek alapján később fog megállapiltatni. Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1 /2°/o-át, és azonkívül két (2) az egyszerű Vignolesinrendszernek, és egy (1) a városi belterületen alkalmazandó felépítmény-rendszernek megfelelő, tehát összesen három (3) teljes váltót és keresztezést, az egész talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar kir. államvasutak részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s. k. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak Az építendő helyi érdekű vasút keskenyvágányú vonalrészein összesen 2.090 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a nagykároly-somkuti helyi érdekű vasút Károlyi-Erdőd állomásán mint csatlakozó állomáson előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. Úgyszintén nem foglaltatnak benn a 2.090 m. hosszban a Szatmár-gőzfürész állomáson és Neuschlossféle telephez vezető rendes nyomtávú vágány végén létesítendő és összesen mintegy 540 m ; hosszú rendes nyomtávú mellékvágányok sem. Az elsőrendű vasúti felépitménynyel előállítandó vágányokhoz ócska, de még teljesen jó állapotban levő sinek is használhatók, az összes talpfáknak és kötszereknek, váltóknak és keresztezéseknek azonban újaknak kell lenniök. Ezen elsőrendű vasüti felépítményre a magy. kir. államvasutak debreczen-királyházai fővonala számára érvényben álló szabványok mérvadók.