Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-761. A házszabályok módositása tárgyában kiküldött bizottság jelentése

761. szám. 3 E szerint a választások elleni panaszokra ezután 3 különböző határidő lesz: a ház alakulásának kimondása az általános választásokra vonatkozólag, 30 nap az időközi választásokra nézve, és 15 nap a fent megjelölt két esetben. A panasz benyújtása alkalmával leteendő 1.000 forint (illetve 2.000 korona) biztosíték összegét 3.000 koronára emelte a bizottság, mert a Guria eljárásában a biztosíték szintoly összegben lett fölvéve s a ház előtti eljárás költségei előreláthatólag aligha lesznek kisebbek, mint a Guria előtti eljárásban. Az 1899 :XV. törvényczikk 3. §-a elősorolja azokat az érvénytelenségi okokat, melyeknek fenforgása esetén a választás' kérvénynyel megtámadható. Ezzel kapcsolatban a 71. §. elsorolja azon érvénytelenségi okokat, melyek alapján a választás panasz utján megtámadható s megszabja a biráló bizottságok hatáskörét a választások feletti bíráskodásra nézve. Felesleges ezen érvénytelenségi okok bővebb ismertetése, mert azoknak körülírása elég világos, hanem a 71. §. a) pontjára nézve netáni félreértések elkerülése okából a bizottság a következőket találta szükségesnek megjegyezni: Az a) pont szerint a panasznak akkor van helye a választás ellen, ha a képviselő a törvény szerint választható nem volt s ugyanazon tényállás alapján a Curiához kérvény be nem adatott. Ugyanis ha például a Curia előtt a kérvény csak azon tényállásra van alapítva, hogy a képviselő a választás időpontjában 24 éves életkorát el nem érte, akkor a választhatóságra előszabott más törvényes kellékek hiánya miatt, például, hogy a képviselő csőd alatt áll, vagy csalás avagy hamis eskü miatt jogerősen elitéltetett, — panasz a képviselőházhoz benyújtható. A javaslatba hozott határozatok szerint nem fog előfordulni az az eset, hogy egy ugyanazon tényállás felett két külön fórum mondjon Ítéletet; mert mig a Curiánál a megválaszthatóságra előszabott bármely kellék hiánya miatt kérvény adható be, addig a ház előtcsak ez okból, csak akkor adható be panasz, ha oly tényállásra alapittatik, melyre a kérvény ki nem terjed. A házszabályokba különben (50. §. utolsó bekezdés) az 1899: XV. törvényczikkből át van véve az a rendelkezés, hogy azon választások felett, melyeknek érvényessége a Curiánál kérvénynyel lett megtámadva, — az eljárás mindaddig függőben tartandó, mig a kérvényt a Curia végleg elintézte. A többi érvénytelenségi okok a ház előtti eljárásban akként lettek szabályozva, hogy a Curia bíráskodása alá tartozó érvénytelenségi okokon kívül eső többi érvénytelenségi okokat lehetőleg felöleljék. Az érvénytelenségi okok úgy lettek meghatározva, hogy a bíróság megítélésére bízatott annak megállapítása, vájjon a bebizonyított tények a választás eredményére döntő befolyással voltak-e, vagy sem. A 67. §. szol azon esetekről, midőn a vizsgálat a panasz folytán megindított eljárásban szükségkép elrendelendő. A ház bíráskodása alá eső érvénytelenségi okok változása folytán, ezen rendelkezéseknek is változni kellett, s ezen szakasz a 71. §. rendelkezéseivel volt összhangba hozandó. A II. rész 4. czíme szól a vizsgálat teljesítéséről. E czím rendelkezései csak annyiban változtak, hogy »azon tanú, ki alapos ok nélkül meg nem jelen, vagy vallomást tenni vonakodik, arra nem mint eddig a polgári, de a »büntető« perrend szerint szorítható«. A Curia és a biráló bizottságok előtti eljárások összhangja megkívánta, hogy az igazság kinyomozásának módjai és biztosítékai lehetőleg ugyanazok legyenek.] v '1*