Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-761. A házszabályok módositása tárgyában kiküldött bizottság jelentése

4 761. szám. Ezért javaslatba hozzuk azt, hogy a curiai bíráskodásról szóló törvény 98. §-ában (98. §. 2. és 3. bekezdés) foglalt határozat a házszabályokba is felvétessék. E rendelkezés szerint a képviselő, kinek választása megtámadtatott, bizonyos körülményekre nézve kívánhatja, hogy mint tanút hallgassák ki. De ezt a jogot csak úgy lehetett megadni, ha összekapcsoltatik az igazság megváltásának azzal a biztositékával, mely a curiai eljárásban benfoglaltatik. E törvény ez esetre nézve megszorítja a büntető törvénykönyv 224. §-ának rendelkezését. Meg* szünteti azt a mentességet, melyet a hamis vallomásra a büntetőtörvény megállapított, midőn azt rendeli, hogy »a ki a valónak megvallása által magát büntetendő cselekménynyel vádolná« nem büntetik, ha hamisan vall (224. §. l.pont). Ezt a mentességet a bíráló bizottságok előtti eljárásban felmerülő esetekre nézve a házszabály meg nem szoríthatja. Ehhez törvény kell. Ez az oka, hogy midőn a bizottság a házszabályba a curiai bíráskodásban előforduló rendelkezés felvételét javasolja: egyszersmind határozati javaslatot indítványoz, mely a megfelelő törvény megalkotását czélozza. A határozati javaslat a következő: »A képviselőház utasítja az ígazságügyministert, hogy törvényjavaslatot terjesszen be arra nézve, hogy az 1899: XV. t.-cz. 98. §-a utolsó bekezdésének határozata, a bíráló bizottságok előtti eljárásban, a vizsgálat során tanuképen önkényt jelentkező képviselőre vagy jelöltre is terjesztessék ki«. Egészen új rendelkezéseket foglal magában a VII. czím, mely a kérvénynyel megtámadott megbízó-levelekre vonatkozó igazolási eljárásról szól. E czímben felveendők voltak azon eljárási szabályok, melyek a Guria által eldöntött választások felett a ház igazolási eljárása során követendők; mégpedig esetről-esetre szabályozandó volt a ház teendője, a következő esetekbea.• ha a Guria valamely érvénytelenségi ok felett a bíráskodást hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki, ha a választást érvénytelennek mondotta ki, ha ítéletében megállapította, hogy nem a képviselő, hanem más nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét, végre ha a Guria a kérvényt elutasította vagy visszautasította. Sőt a 110. §-ban a bizottság azt a rendelkezést vette fel, hogy ha a Guria valamely érvénytelenségi ok felett a bíráskodást hatásköréből kizárta, akkor ugyanazon tényállásra nézve a Guria ítéletének bejelentésétől 15 nap alatt panasz adható be a képviselőházhoz. A VIII. szintén új czímben a választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztésére vonatkozó eljárás van szabályozva — az 1899 : XV. t.-cz. IV. czíme alapján. A 3 tagú vizsgáló bizottság beterjesztett jelentése után a ház a bíráló bizottság összes tagjaiból bizottságot sorsol ki, mely a ház elnökének elnöklete alatt külön biráló bizottsággá alakul s az ügy elbírálása után véleményes jelentésben megokolt indítványt tesz a képviselőküldési jog felfüggesztése vagy fentartása iránt. A vizsgáló bizottság eljárását 8 nap alatt tartozik megindítani. Sőt már az előzetes véleményes jelentés beadása alkalmával a képviselőház e kérdés fölötti vitája korlátozva van azért, hogy a VIII. czímben foglalt eljárás az új választást hosszú időre el ne odázza s ekként valamely kerület ok nélkül hosszú időre képviselő nélkül ne maradjon. A ház az 1899 : XV. t.-czikk 140. §-a értelmében határoz s határozata a házszabályok 122. §-a szerint hajtatik végre. Az utolsó szakaszban szükséges volt a módosított házszabályok életbelépési időpontjának meghatározása, melynek az 1899 : XV. t.-cz. életbeléptetési időpontjával szükségképen össze kell esni. Végül még egy körülményre hivja fel a bizottság a t. ház figyelmét, bár ez szorosan hatásköréhez nem tartozik.