Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.
Irományszámok - 1896-721. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zágráb-podsused-samobori keskenyvágányú gőzmozdonyú h. é. vasut engedélyezése tárgyában
721. szám. 63 Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az örházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya keskeny vágányú vonalrészei 076, ellenben az elsőrendű vasúti vágányok 1'435 méter nyomtávval építendők. A sinek, melyek aczélból gyártandók, a keskeny vágányú pályán folyóméterenkint 1375 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, — a rendes nyomtávú vágányokra nézve pedig a csász. kir. szab. déli vasút illető vonalán érvényben álló sinszelvény és szabványok mérvadók. A sinek általában függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök a rendes nyomtávú vágányokban 7.000 kgr. keréknyomás, a keskenyvágányú vonalon pedig legalább az azon használandó legnehezebb járóművek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A közúti Szávahidon és az ahhoz vezető feljáró utakon fektetendő felépítmény általában oly rendszer szerint készítendő, mely a vaspálya bármely ottani pontján a közúti járóműveknek a vágányokon való szabad átkelését és közlekedését akadálytalanul és nehézség nélkül megengedi. Ezen felépítményi rendszerre vonatkozólag a tervek előzetes jóváhagyás végett a kereskedelemügyi ministerhez felterjesztendők. A keskeny-nyomtávú vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — az állomásokon legalább l-o m.-rel, a nyílt pályán pedig 0*5 m.-rel nagyobb legyen, mint az alkalmazandó járóművek — illetve az engedélyezendő rakszelvény legnagyobb szélessége. A rendes nyomtávú vágányok egymástóli tengelytávolsága legalább 4*75 m. legyen, végül a keskenynyomtávú vágányoknak a rendes nyomtávú vágányoktól való legkisebb tengelytávolsága úgy az állomásokon, mint a nyilt pályán az előbbi határozmányok szemmeltartásával, készítendő részléttervek alapján később fog megállapittatni. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított ^/o-át és azonkívül a keskeny vágányú felépítményi rendszernek megfelelő egy teljes váltót és keresztezést, az egész talpfacsoporttal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő
