Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.

Irományszámok - 1896-720. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a czinkota-kerepesi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

720. szám. 35 menyeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog mtagállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 08o méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre, a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0'so m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. A vashordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati müveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti ót felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges útbejárásról felvett jegyzőkönyvek és az ezeket helybenhagyó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi, a czélra alkalmas földterület beváltandó, illetve kisajátitandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépitmény. A pálya 1-435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — az állomásokon 4*5 méternél, a nyílt vonalon pedig 3-6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1

/2°/o-át, és azonkívül egy a 23*6 kgrammos sínrendszernek megfelelő teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. 5*