Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.

Irományszámok - 1896-720. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a czinkota-kerepesi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

34 720. szám. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesitendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési Vészlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A szabyányrajzok vagy épitési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 5.000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Támasztó- és bélésfalak épitéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg malter nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaátbidalások hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai kőből vagy téglából falazva, — hordszerkezetei pedig a pálya felett elvezetendő közutak jellegének és fontosságának figyelembevételével a kereskedelemügyi minister által történendő megállapításhoz képest — fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett pillérek helyett falazott lábazatokon fajármok is alkalmazhatók. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a hordszerkezeí számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hídpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy épitési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók-, párhuzamos utak-, útszabályozások- és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik, — a fahídak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0'3o méternél nem nagyobb nyílással biró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörös fenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Altalános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hídpadlózatokhoz és hídlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hídjármakhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően, szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen következmények szemmeltártásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körül-