Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.
Irományszámok - 1896-718. Törvényjavaslat a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesitéséről
718, szám. 11 tudományos eszközöket készitő 4 ruházati ipari ...... t ..... . 2 üvegipari . 8 vas- és fémipari 31 vegyészeti ipari ............ 47 villamossági ipari 3 A kedvezmények hatása azonban nemcsak az új ipartelepek létesítésében, hanem a meglevő gyárak tökéletesebb berendezésében is nyilvánul, mert az 1890. évi XIII. törvényczikk a kedvezményeket nemcsak újonnan létesülő, hanem már létező gyáraknak is biztosítja, ha azok a technika fejlettségének megfelelően rendeztettek be. Ennek a feltételnek 86 gyár felelt meg a jelzett idő alatt, tudniillik annyi gyár alakította át üzemét a technika vívmányainak megfelelően, a mi elvégre az ipari termelés fokozása szempontjából szintén némi eredmény, el is tekintve a 269 mezőgazdasági szeszgyártól, melyek ugyanezen elbírálás alá esnek, de fontosak épen a mezőgazdasági üzemek lehető belterjessé tétele szempontjából. Oly túlnyomó mezőgazdasági jellegű országban, minő Magyarország, a mezőgazdasági ipar ezen egyik legfontosabb ágának tökéletesítése igen fontos tényező és már ebből a szempontból is figyelemre méltóknak kell elismerni azokat az adó- és egyéb kedvezményeket, a melyek ezt az eredményt előmozdítani alkalmasaknak bizonyultak. Ennek következtében, minthogy az ország ipari szükségletei a népességnövekedésével, a jólét emelkedésével és a műveltségnek a lakosság szélesebb rétegeiben való örvendetes terjedésével évről-évre fokozatosan növekednek és ezen szükségleteknek csupán csekély hányadát fedezi az ország saját ipari termelése; minthogy továbbá a nagymérvű ipari behozatal következtében, állandóan nagymérvű adózója marad az ország a külföld iparának, elengedhetetlenül szükséges gondoskodni az ipari fejlődés előmozdítására alkalmasnak bizonyult eszközök további joghatályáról. Ez a szükség indokolja a jelen törvényjavaslatot. Mielőtt ezen törvényjavaslat részleteinek ismertetésére és indokolására áttérnék, legyen megengedve azon főbb szempontokat vázolnom, melyek annak előterjesztésénél vezéreltek. A legfőbb szempont, mely egész közgazdasági politikám vezérelve, melyet közgazdasági irányú tevékenységem minden részében érvényesíteni óhajtok: a hazai fogyasztást a hámi termelésben Mztositani, mely elv érvényesítése különböző szerves intézkedéseket és a nyilvánosság bevonását igényeli, hogy a fogyasztó közönség szükségletei beszerzésénél a hazai ipart vegye igénybe. Ez irányban tettem már különböző irányú intézkedéseket, melyek azonban ezen tevékenységnek csak kezdetét jelentik. Hogy azonban az ipari termelés a fogyasztó közönség igényeit ki is elégíthesse, ahhoz szükséges nagyipar, mely nagyban termel, szélesebb rétegekre hat ki és versenyképességében erősebb. A versenyképesség kelléke azonban a lehető területi decentralizálás keretében a lehető centralizatió, vagyis az ipar területi eloszlása mellett ipari góczpontok teremtése és e góczpontokkal az ország egész ipari termelésre alkalmas területének behálózása. A közgazdaságilag erős középpont a főváros mellett erős vidéki szerveknek is kell lenniök, még pedig úgy szervezve — a mennyiben erre a központi kormány irányításának befolyása lehet — hogy viszont az egyes iparágaknak, illetve iparcsoportoknak lehetőleg középpontjai legyenek. 2*
