Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CCLIX. 1899. évi XXXVII. törvényczikk az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

378 CCLIX. szám. g) a többi tartozások. A követelések lapján: aa) az érczkészlet összege; 66) a külföldi piaczokra szóló váltók és külföldi jegyek (111. czikk); eo) a leszámítolt váltók és kézi zálogra adott kölcsönök állaga; dd) az értékek; ee) a jelzálogos kölesönök állaga; ff) a többi követelések. 105. CZIKK. Az Osztrák-magyar bank szabadalma 1910. éri deczember 31-ig tart. A szabadalom lejárta előtt három évvel a közgyűlés a felett fog tanácskozni és határozni, vájjon kérje-e a szabadalom megújítását. Az esetben, ha az Osztrák-magyar bank a szabadalom további meghosszabbítását kérni szándékozik, tartozik ebbeli kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárta előtt a két állam kormányaihoz benyújtani. 106. CZIKK. A társaság saját kérelmére, a monarchia mindkét állama törvényhozásának jóváhagyása mellett, szabadalmának lejárta előtt is föloszlatható. Ily kérelem azonban csakis a közgyűlésnek rendkívüli ülésében, a jelenlévő tagok háromnegyedének szavazata által határozható el. A főtanács részéről a budapesti és bécsi hivatalos lapokban négy héttel előbb közhírré teendő, hogy ezen ülésben a társaság feloszlásának kérdése fog tárgyaltatni. 107., CZIKK. I. A magyar kir. kormány és a csász. kir. kormány a két törvényhozás jóváhagyásával kötött egyezmény alapján jogosítva vannak, ha az Osztrák-magyar bank szabadalma lejár (105. czikk), vagy a banktársaság szabadalmának lejárta előtt feloszlik (106. czikk), a szabadalom tárgyát képező egész banküzletet, a jelzáloghitelüzlet elkülönítése mellett (6. czikk), a mely a banktársaságnak megmarad, mérlegszerinti álladékban és mérlegszerinti értékben átvenni. A két államkormány, ha ezzel a jogával él, a banknak összes ingó és ingatlan vagyonát tulajdonilag és azzal a kötelezettséggel szerzi meg, hogy az Osztrák-magyar banknak minden kötelezettségeit teljesiti, annyiban, a mennyiben a bank vagyona, illetőleg kötelezettségei nem tartoznak közvetlenül az Osztrákmagyar bank által folytatott jelzá^oghitelüzlethez. A két államkorinány eszerint a banknak, nem a jelzáloghitelosztályhoz tartozó, összes tényleges szolgálatban álló szolgálati személyzetét, annak a szolgálati szerződésből folyó minden jogával és kötelezettségével, nemkülönben a nyugdíjalapot és az egész nyugdíj*szolgálatot, a mennyiben ez az alap ós ez a szolgálat nem tartozik a jelzáloghitelosztályhoz, szintén átveszi. Ezzel szemben az üzletet átvevő két kormány az Osztrák-magyar bank részvényeseinek részvényenkint azonnal 1520 koronát fizet ki, az 1892. évi XVII. törvényczikkel, illetőleg az 1892. évi augusztus 2-án kelt ausztriai tőrvénynyel (B.-G.-B1. 126. sz.) megállapított értékben. Az üzletet átvevő kormányok ezenkívül kifizetik a részvényeseknek a még felosztásra nem került osztalékokat és a mér-