Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.
Irományszámok - 1896-CCLIX. 1899. évi XXXVII. törvényczikk az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról
CCLIX. szám. 379 legszerinti tartalékalapnak egy-egy részvényre eső egyenlő részét, a mennyiben az nem Teendő igénybe oly veszteségek fedezetére, a melyek a banküzletnek a két kormány által való átvételét megelőző időből származnak. A tartalékalapra és a nyugdíjalapra vonatkozó leszámolás az átvételt követő esztendőben befejezendő. A részvényeseknek járó összegek a főtanács kezeihez fizetendők, a mely az Osztrák-magyar bank részvényeseinek összeségét a tartalékalapra és a nyugdíjalapra vonatkozó leszámolásnál is képviseli. A nyugdíjalap a banküzletre vonatkozó és a jelzáloghitel-osztályra vonatkozó nyugdíj szolgálat arányában osztandó fel az államkormányok és a bank között. A főtanács jogosítványai a banküzletnek a két államkormány által való átvételéből eredő ügyletek tekintetében csak ezek teljes befejezése után szűnnek meg. A banküzletnek a két államkormány által való átvétele esetén a banktár saságnak megmaradó jelzálog-hitelüzlet részére a részvényekért kifizetett összegekből a 6. czikk értelmében alap képeztetik. A fenmaradó összeget, illetőleg a 6. czikk értelmében szabad rendelkezésre jutó összeget a főtanács a társasági tagok között a részvények arányában felosztja. Egyebekben a jelzáloghitelosztály felszámolására nézve az Osztrák-magyar bank felszámolása tekintetében fennálló rendelkezések irányadók. II. A szabadalom tárgyát képező banküzletnek a két államkormány által való átvétele esetén azonban az Osztrák-magyar bank közgyűlésének az is jogában áll, hogy a részvénytársaság további fennállását — az alapszabályok 6. czikkében a jelzáloghitelosztály elkülönítése idejében forgalomban levő záloglevelekre vonatkozólag foglalt rendelkezések megtartásával - a jelzáloghitelüzletnek a monarchia mindkét államában való folytatása végett, székhelyül Budapestnek vagy Bécsnek szabad megválasztásával, elhatározza. Az Osztrák-magyar banknak az alapszabályok X. czímében és a jelzáloghitelosztály alapszabályaiban biztosított külön jogokat a bank társasága jelzáloghitelosztály elkülönítése idejéig adott jelzálogkölcsönök tekintetében azok teljes lebonyolításáig és mindaddig élvezi, a mig ezek az üzletek a bank jelzáloghitelosztálya alapszabályainak értelmeben vitetnek. A jelzáloghitelosztály elkülönítésének ideje után adott jelzálogkölcsönökre nézve a banktársaság új alapszabályai lesznek érvényesek. III. Ha az Osztrák-magyar bank szabadalma lejár (105. czikk) a nélkül, hogy a két államkormány kikötött azzal a jogával, hogy a banküzletet átveszi, élne, az Osztrák-magyar bank közgyűlése jogosítva lesz a részvénytársaság további fennállását, székhelyével Budapesten vagy Bécsben és fióküzletekkel a monarchia mindkét államában, a bank- és jelzáloghitelüzlet gyakorlására, a jegybank jogai és az azokkal összefüggő kötelezettségek nélkül, elhatározni. Ez esetben a szabadalom lejártáig megkötött üzletekre nézve az Osztrákmagyar bank felszámolásának esetére fennálló rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. IY. Ha a II. és III. alatt említett esetekben a közgyűlés által megállapított alapszabályok amaz állam törvényeinek, a melyben a részvénytársaság székhelye tervezve van, megfelelnek, az Osztrák-magyar bank további fennállásához nem szükséges az illető államkormány külön engedélye. Az illető állam kormány az új banktársaságnak mindazokat a jogosítványokat meg fogja adni, a mely jogosítványok az illető államban hasonló természetű és jelentőségű intézeteknek megadva lesznek. A társaság fiókintézeteinek kölcsönös bebocsátására nézve a monarchia két 48*
