Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CCLIX. 1899. évi XXXVII. törvényczikk az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

374 CGLIX. szám. A főtanács állapítja meg a nemesérczekre és váltókra Való kölcsönnyújtás feltételeit és határozza meg, mely értékpapírok és az árfolyam mely hányadával, esetleg mely főösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a bank pénztárainál a monarchia mindkét államában. A kölcsönnyújtást vert vagy veretlen ezüstre, valamint az ily ezüst vételét és eladását (56. czikk i) a bank csak a m. kir. és a csász. kir. pénzügyministerek engedélyével gyakorolhatja. 75. CZIKK. A banknak jogában áll készpénzt jegyekben vagy vert pénzben, kamatoztatás mellett Vagy kamat nélkül, bizonyos vagy bizonytalan időre elismervény mellett átvenni. 82. CZIKK. Az Osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar monarchia mindkét államában kizárólagos joggal bir a 84. czikk által megszabott határokon belül önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kívánatára kifizetendők, kiállítani és forgalomba bocsátani. A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak ötven koronánál kisebb összegről. Ezen utalványok egyik oldalon magyar szöveggel és a magyar korona országainak CZÍmerével, a másik oldalon német azonos tartalmú szöveggel és az ausztriai császári sassal vannak ellátva. Ezen utalványokon a bank alapszabályszerü czégjegyzése (38. czikk) alkalmazandó. 83. CZIKK. Az Osztrák-magyar bank köteles az általa kibocsátott jegyeket budapesti és bécsi főintézeteinél kívánatra azonnal magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénzzel beváltani. Az ebbeli igéret a bankjegyek szövegébe felveendő. Ha e kötelezettség a budapesti vagy bécsi főintézetnél legfeljebb huszonnégy óra alatt a bemutatástól számítva nem teljesíttetik, ez, kivéve a jegybeváltásnak a monarchia mindkét államában törvényes utón egyidejűleg történt ideiglenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom elvesztését vonja maga után. A bank köteles jegyeit fiókjainál is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénzzel beváltani. 84. CZIKK. A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban legyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesítését biztosítani alkalmas. Minden esetre azonban a forgalomban levő bankjegyek teljes összegének legalább két ötödrészében névértékével számított magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénzzel, vagy súly szerint a koronaértékbeli törvényes pénzlábnak megfelelően és a verdedij levonása mellett számitott belföldi kereskedelmi arany érmékkel, külföldi aranyérmékkel, aranyrudakkal, a bankjegyforgalom maradékának pedig, hozzászámítva az összes azonnal lejáré tartozásokat, bankszerüleg fedezve kell lennie. Bankszerű fedezetül szolgálhatnak: a) az alapszabályok szerint leszámítolt váltók és értékpapírokig az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemes érezek, értékpapírok és váltók; c) az alapszabályszerüleg beváltott lejárt értékpapírok és szelvények;