Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.
Irományszámok - 1896-CCLIX. 1899. évi XXXVII. törvényczikk az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról
CCLIX. szám. 375 d) külföldi piaczokra szóló váltók, melyek lejárat és a kötelezettek tekintetében a 60. és 65. czikkek határozmányainak megfelelnek, és külföldi jegyek (111. czikk). Ha a forgalomban levő bankjegyek összege az érczkészletet négyszáz millió koronán túlmenő Összeggel haladja meg, a bank ezen négyszáz millió koronát meghaladó többlet után évenkinti öt százaléknyi adót tartozik a két államnak, és pedig ugyanabban az arányban és időpontban fizetni, a melyben a két állam mindegyikének a bank tiszta jövedelmében való részesedése kifizetendő (102. czikk). A bankjegykibocsátás czímén fizetendő adó megállapítása czéljából a bank igazgatása a bank érczkészletének és forgalomban levő jegyeinek összegét minden hó 7., 15., 23. és utolsó napján megállapítani, s a jelzett határnapok mindegyikén megállapított összegek kimutatását az év végével mindkét pénzügyi kormánynak benyújtani tartozik. Ezen kimutatások alapján a bank által fizetendő bankjegyadó olyképen állapittatik meg, hogy a bankjegyforgalomnak azon összegei után, a melyek e határnapokon adóköteles többletként mutatkoznak, , 5 /48 százalék vettetik ki adótartozás gyanánt. Ezen az egyes határnapok után adótartozás gyanánt kivetett összegek sommája képezi a bank által fizetendő adót. 86/ CZIKK. Az Osztrák-magyar bank jegyei kizárólag élvezik azon kedvezményt, hogy minden a koronaértékben teljesitendő olyan fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerű kötelezettség, avagy egyéb magán akaratnyilvánítás folytán nem teljesitendő érczpénzben, az osztrák-magyar monarchia mindkét államában mindenki által,, valamint minden közpénztárnál teljes névértékükben elfogadandók. 87. CZIKK. A bank köteles arany rudakat a koronaértékbeli törvényes pénzlábnak megfelelően bankjegyekre budapesti és bécsi főintézeteinél kívánatra mindenkor beváltani. A bank jogosítva yan ily alkalmakkor az aranyrudakat az általa kijelölt műszaki közeg által a beszolgáltató költségére kémleltetni és válattatni és a kormányok által e tekintetben megállapított és közzétett verdedijakat levonni. 89. CZIKK. A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a két kormány a főtanácscsal egyetértőleg állapítja meg á határidőket, melyekben a bekivánt bankjegyek beváltás vagy felcserélés végett bemutatandók. A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejária után 6 év múlva a bank többé nem köteles a bekivánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni. A behívott, de beváltás alá nem került bankjegyek összege (85. czikk) a két állam javára évül el és pedig ugyanabban az arányban, a melyben a két állam mindegyikének a bank tiszta jövedelmében való részesedése kifizetendő (102. czikk). A behívott, de beváltás alá nem került ama bankjegyek összege azonban, a melyek 1880. május 1-röl keltezve bocsáttattak ki, az eddig érvényben volt alapszabályok 89. czikke értelmében a tartalékalap javára évül el. 90. CZIKK. Valahányszor a magyar vagy az osztrák államkormány kivánja, vagy ha egyik kormány? biztos, a kormányzó vagy a vezértitkár személyében hivatalból való kilépés által változás történik, a forgalomban levő -bankjegyek az időszerinti állása legpontosabban megvizsgáltatik,
