Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-711. A földmivelésügyi bizottság jelentése "a vizimunkálatoknál, az úté- és vasutépitésnél alkalmazott napszámosokról és szakmányosokról szóló" törvényjavaslatról

308 711. szám. 16. §. Ha a munkáltatási viszonyok lényegesen megváltoztak és a munkások panaszára az elsőfokú hatóság, mely ez ügyben végérvényesen határoz, azt találja, hogy a szerződésben meghatározott egységárak mellet a munka nem teljesíthető: új egyezkedésnek van helye. Az egységárra nézve létrejött megállapodásról a munkaadó (megbízott) köteles a munkásoknak vagy azok megbízottjának irásos feljegyzést adni. (32. §.) Ha a felek megállapodni nem tudnak: a szerződéstől mind a két fél visszaléphet, a munkások azonban a munkaadónak az általa adott szállítási költséget, előleget eltávozásuk előtt megtéríteni, vagy a szerződésben meghatározott egységár szerint ledolgozni kötelesek. Ellenkező esetben a 34. §. szerint büntetendők. 17. §. Ha a munkabér a teljesített munka mennyisége szerint fizettetik, a hossz és szélességi méréseknél hiteles mérőszalagot, egyéb méréseknél pedig a megfelelő, szokásos mértéket és eszközöket kell használni. A hossz- és szélességi méretek felvétele deciméternyi, a mélységi méretek felvétele centiméternyi pontossággal eszközlendö. A felmért teljesítmény után a munkabér fillérig számítandó és fizetendő ki. (32. §.) 18. §. A munkaadó a munkások által okozott kárának értéke erejéig a munkás munkabérét, egyéb járandóságát és ingóságát visszatarthatja, köteles azonban kárkövetelésének megállapítása végett az eljárást a visszatartás napjától számított három nap alatt az elsőfokú hatóságnál megindítani. (32. §.) Más jogczímen fennálló követelésének fedezetére a munkaadót a visszatartás joga meg nem illeti. (32. §.) 19. §. A munkások munkabérét szeszes italokkal, vagy árúczikkekkel egészben, vagy részben megváltani, utalványnyal, bárczával, jegygyei fizetni, abból bárki követelésének fedezésére bármit levonni, valamint a munkásokat arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czikkeiket, eszközeiket a munkaadónál, vagy az általa kijelölt egyénnél vásárolják, végül a munkásoknak adott előleg, kölcsön, vagy szállítási költség után kamatot szedni, vagy ezek értékéről váltót venni — tilos. (32. §.) 20. §. Ha a munkaadó, kormány hatósági rendelkezéssel, vagy szerződési megállapodással a munkások gyógykezeltetése és ellátása tekintetében messzebb menő intézkedésekre nem köteleztetett, — a munkaadó (megbízott), köteles a munkahelyen megbetegedett munkást, akkor is, ha a szerződést vele szemben felbontotta, (22. §.), legalább nyolcz napon át gyógykezeltetni és annak ellátásáról gondoskodni, és ha a betegség nyolcz napnál tovább tart, a községi elöljáróságot intézkedés végett értesíteni. (32. §.) A járványos vagy ragályos megbetegedési esetek azonnal való bejelentésének kötelességét ezen §. rendelkezése nem érinti. 21. §. A munkásnak a szerződésből eredő követelései sem kincstári, sem községi, sem magánkövetelés czímén végrehajtás alá nem vonhatók. A munkaadó csődjében a munkások összes követelései a tömeg tartozásának tekintendők.