Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-711. A földmivelésügyi bizottság jelentése "a vizimunkálatoknál, az úté- és vasutépitésnél alkalmazott napszámosokról és szakmányosokról szóló" törvényjavaslatról

711. szám. 303 711. szám. A földmiveléstigyi bizottság jelentése, „a vizimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámo­sokról és szakmányosokról szóló" törvényjavaslatról. A vizimunkálatoknál, az út- és vasutépitésnél alkalmazott napszámosokról és szak­mányosokról szóló törvényjavaslat, lényegében nem más, mint a gyakorlatban bevált 1898: II. törvényczikknek a föld- és az azzal kapcsolatos munkával foglalkozó szakmányosokra és napszámosokra való kiterjesztése. Az egész javaslat szelleme azonos az 1898 : II. t.-czikk irányelveivel, — rendelkezései azonban, — mivel a földmunka és a mezőgazdasági munka kivitele nem azonos, — természetesen nem egészen azonosak a mezőgazdasági munkára vonat­kozó rendelkezésekkel, hanem a földmunkások speciális viszonyaihoz alkalmaztatt ak. A mennyiben ezek a különleges intézkedések megfelelőek, — ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, nagyban elő fogja segithetni munkásviszonyaink rendezését, annyival is inkább, mert a munkaadók jogos érdekeinek biztositása mellett a javaslat kiváló súlyt helyez a munkások jogos érdekeinek védelmére, s mindazon visszaélések megszüntetésére, a melyek az elégületlenségnek okai lehettek. A javaslat irányát, szellemét helyeselvén s rendelkezéseit megfelelőknek találván, a bizottság azt jelentheti, hogy a javaslat lényegbe vágó módosítást nem igényel. Néhány módosítást a részletekben azért ajánl a bizottság, hogy e módosítások által a javaslat intentiói még inkább kidomborittassanak s a szöveg minden félremagyará­zást kizárjon. A 4. §. c) pontjában a »továbbá« szó után felveendő: »munkaeszközökre«. A 7. §-ban a második mondatban: »megbizottjának« szó után felveendő: »a meg­egyezés helyén«. A 8. §. első mondatában: »hivatali« szó után felveendő: »és vasuti«. A 11. §-ban, hogy a rendelkezés a felek egyetértő megállapodásának teret hagyjon, »veheti magához« szavak helyett: »köteles a munkás átadni« kifejezés teendő. A 15. §-ban a végből, hogy a munkások érdekeinek biztosítását czélzó rendelkezés még kifejezettebb legyen, e helyett: »és a felek a szerződésben, vagy utóbb másként meg nem állapodtak«, ez vétetett fel: »és a munkaadó a szerződésben nem kötelezte magát a szünetelés idejére bizonyos élelmezési járandóság kifizetésére vagy ellátás kiszolgáltatására*.

Next

/
Thumbnails
Contents