Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.
Irományszámok - 1896-709. Törvényjavaslat a királyi biróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministeriumban való ideiglenes alkalmazhatásáról
709. szám. 299 az igazságügyministeriumban — ennek tulajdonképeni személyzetéhez nem tartozó — munkaerők álljanak rendelkezésre. A szóban forgó munkafeladatok közé tartoznak egyebek közt a polgári perrendtartás tervezetének újabb átdolgozása és az életbeléptetésére vonatkozó törvényjavaslat elkészítése, a polgári törvénykönyv javaslatának elkészítése és az annak életbeléptetésével a legszorosabb kapcsolatban levő számos jogreform, a telekkönyvi jog reformja, a kereskedelmi törvény revisiója és ezt megelőzőleg is némely hiteltörvénynek sürgős előkészítése, az anyagi büntetőjog reformja és a büntető perrendtartás végrehajtásával kapcsolatos általános jellegű kormányzati intézkedések. Mindezek a teendők előreláthatólag még néhány éven át — mulhatlanul — rendkívüli munkaerők igénybevételét követelik. Mert az igazságyministerium rendes és amúgy is kis létszámú tisztikarának tagjai — a mint ez már az 1889 : XLV. és 1894 : XXXVII. t.-czikkek megokolásában is kifejtetett — ezekkel a munkálatokkal, a napról-napra szaporodó folyó ügyek ellátásának elhanyagolása nélkül, állandóan nem foglalkoztathatók; a tisztikar létszámának fokozása pedig, ezen mégis csak átmeneti jellegű codificationalis munkálatok kedvéért, az államháztartásnak tetemes és állandó megterhelésével járna. Az igazságügyi codificatio és az azzal kapcsolatos munkálatok körül egy évtizednél immár hosszabb idő óta alkalmazásban levő rendszer minden tekintetben bevált, a nélkül, hogy az, pénzügyi szempontból, tetemesebb áldozatot igényelt volna. Mindezen okoknál fogva helyén valónak mutatkozik, hogy ez a rendszer egyideig még fentartassék, és azok a módok és eszközök, melyek e végből szükségesek, az igazságügyi kormánynak továbbra is rendelkezésére bocsáttassanak. A törvényjavaslat, melyet e végből beterjeszteni és elfogadásra ajánlani van szerencsém, lényegében azonos tartalmú az 1889 : XLV. és az azt kiegészítő és meghosszabbító 1894; XXXVII. t.-cz. rendelkezéseivel. Azonban czélszerű volt az e két törvény fhatályának egyszerű meghosszabbítását kimondó tőrvényjavaslat helyett, az idetartozó összes rendelkezéseket egy egységes törvényjavaslatba foglalni, úgy, a mint ezt az 1886 : XXVIII. t.-czikkel szemben az 1889 : XLV. t.-czikk is tette. Ugyanis újabban a bírói és ügyészi szervezetet illető nagyfontosságú törvények keletkeztek, a melyek tekintetében is — az 1889 : XLV. t.-cz. 3. §-a nyomán — annak a kifejezett kimondása szükséges, hogy azok a bíróságok és ügyészségek tagjaira az igazságügyministeriumban való alkalmaztatásuk idejében is kiterjednek. Ily törvények, nevezetesen a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891: XVII. törvényczikk és az állami tisztviselők stb. illetményeinek szabályozásáról szóló 1893: IV. t.-cz., a melyeknek figyelembe jövő rendelkezéseire a részletes megokolás kapcsán is lesz szerencsém kiterjeszkedni. Ezenkívül egyes kérdések, nevezetesen az a kérdés, hogy az igazságügyministeriumban kik alkalmazhatók ideiglenesen, eddig részben csak közvetve, illetőleg csak az illető kormányjavaslat indokolásában van tüzetesebben megjelölve, és az igazságügyministeriumban teljesített szolgálat csakis a bírákra nézve és ezeket illetőleg is csak bizonyos vonatkozásokban van á bíróságnál teljesített szolgálattal szemben minősítve és szabályozva. Mindezekre való tekintettel az 1889: XLV. törvényczikkel szemben az 1894: XXXVII. törvényczikkben foglaltakon kivül újabb kiegészítések szüksége forog fenn, és kétségkívül a világosság, áttekinthetőség és szabatosság rovására szolgálna, hogy ha az ugyanarra a tárgyra vonatkozó törvényhozási intézkedésnek, különben is csekélyebb terjedelmű anyaga három törvényczikkben foglaltatnék. A részletek indokolásául szolgáljanak a következők: A javaslat 1. §-a némely irályi módosítással, lényegében megfelel az 1894 : XXXVII. 38'
