Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCVIII. 1899. évi XV. törvényczikk az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

4 CCVIII. szám. b) a csendőr, rendőr és a fegyveres erő közreműködése nem a csend és rend fentartása és a választói jog szabad gyakorlásának oltalma érdekében, hanem más czélból, nevezetesen: a választók felszólítására, összegyűjtésére vagy fedezet alatti szállítására a végből vétetett igénybe, hogy azok választói jogukat gyakorolják, vagy hogy a választási székhelyen vagy a szavazási helyen megjelenjenek vagy az ottani megjelenésben akadályoztassanak; vagy c) a választók személyes szabadságuk korlátozásával, a választás eredményének befolyásolása czéljából, bizonyos helyen őriztettek; még pedig akkor is, ha ezen a)—c) alpontokban körülirt cselekmények bármelyikét a csendőr, rendőr vagy a fegyveres erő tagja önkényesen, illetékes utasítás nélkül követte is el, — és ha bebizonyittatik, hogy az a választó, kivel szemben az a)—c) alatti cselekmények valamelyike elkövettetett, — a képviselőre szavazott vagy más jelöltre való szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte. (4. §.) Annak megállapítása, hogy azon esetben, midőn a karhatalom közreműködése a kérvénynyel megtámadott választásnál — a választói jog szabad gyakorlásának oltalma czímén vétetett igénybe, ezen oltalom szüksége fenforgott-e, minden egyes esetben a bizonyítási eljárás utján felderítendő körülmények gondos mérlegelésével, — a kir. Curia hatáskörébe utaltatik. 12. ha bizonyos választók, kik nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni: oly czélból, hogy a választásban részt ne vehessenek, a választás helyén kellő időben való megjelenésben gátoltattak és kimutattatik, hogy ezen választók számbavételével (5. §.) a képviselő az érvényes szavazatok átalános többségét nem nyerte el, vagy pedig az ujabb szavazás (1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §.), melynek folytán a képviselő megválasztatott, nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, a kikre nézve megtartatott; 13. ha bizonyos választók, a kik nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni, a választást vezető vagy más hivatalos közeg intézkedése által, a választás folyamata alatt és annak helyén választó-joguk gyakorlatában törvényellenesen gátolva lettek vagy a szavazatszedő küldöttség elnöke által szavazatuk törvényellenesen visszautasittatott vagy semmisnek nyilváníttatott és e mellett kimutattatik, hogy ezen választók számbavételével (5. §.) a képviselő az érvényes szavazatok átalános többségét el nem nyerte, vagy pedig, hogy az ujabb szavazás (1874: XXXIII. t.-czikk 82. §.), melynek folytán a képviselő megválasztatott, nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, a kikre nézve megtartatott; 14. ha a 12. és 13. pont alatt meghatározott esetekben be nem bizonyittatik, hogy azon választók, a kik szavazati joguk gyakorlatában akadályoztattak, kire akartak szavazni, az azonban kimutattatik, hogy ezen választók számbavételével (5. §.) a képviselő az érvényes szavazatok átalános többségét nem nyerte el, vagy pedig az ujabb szavazás (1874:XXXI1I. t.-cz. 82. §.), melynek folytán a képviselő megválasztatott, nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, a kikre nézve megtartatott; 15. ha a választásnál a szavazás alapjául nem az 1874: XXXIII. t.-cz. 55. §-a szerint érvényes névjegyzék szolgált; 16. ha a választási elnök a jelen törvény 154. §-a által a választás szabadsága és a rend fentartása érdekében reá rótt kötelességeket oly módon, illetőleg azon czélzattal szegte meg: bogy a választás eredményét a képviselő javára meghamisítsa; vagy ha a választók bevonulására, a választási székhelyen való elhelyezésére és a szavazási helyiségekkel való összeköttetésére nézve olyan rendelkezéseket tett, melyeknek világosan látható czélját a választási eredményeknek a képviselő javára meghamisítása képezte; 17. ha a választási elnök a jelen törvény 155. §-ának megsértésével a választási eljárást nem a kitűzött napon vagy helyen nyitotta meg.