Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCVIII. 1899. évi XV. törvényczikk az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

CCVIII. szám. 5 A választási eljárásnak reggeli 8 óra előtt történi megnyitása csak annyiban képez érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök az ajánlást reggeli nyolcz és fél óráig el nem fogadta és ez által a választók az ajánlattételben akadályoztattak. A választási eljárásnak reggeli 8 órán túl történt megnyitása csak az esetben képez érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök azt szükség nélkül halasztotta el. Érvénytelen a választás akkor is, ha a választási eljárás megnyitása reggeli 9 óra után történt; 18. ha a választási elnök a jelen törvény 156. §-ának ellenére az ajánlást el nem fogadta, vagy ha a megválasztott képviselő törvényesen nem volt jelölve; 19. ha a jelen törvény 156. §-a ellenére a választási elnök bizalmi férfiak alkalmazását nem engedte meg; 20. ha a választási elnök a jelen törvény 157. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a választást befejezettnek nem nyilvánította, vagy ha több egyén képviselőjelöltnek ajánltatott s ennek daczára a választási elnök a szavazást valamennyi törvényszerűen ajánlott jelöltre el nem rendelte, vagy ha a választási elnök a szavazást szükség nélkül a törvényben meghatározott időn túl kezdette meg, vagy az ily halasztást, a választási elnök rendelete ellenére, szavazatszedő küldöttség elnöke követte el. A szavazás megkezdésének elhalasztása reggeli 10 órán túl nem terjedhet; 21. ha az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 75. és 83. §-ai (jelen törvény 159. §.) ellenére azon községek vagy városrészek, a melyek a megállapított sorrendben meg nem jelentek, szavazásra fel nem hivattak és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel; 22. ha a szavazásnál az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 76. §-ának azon rendelkezése, hogy a szavazás nyilvánosan és élőszóval történik, meg nem tartatott; 23. ha az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 80. §-a ellenére a szavazás két órát meghaladólag függesztetett fel és csak azután folytattatott, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a megszakítás időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel; 24. ha a választási elnök oly jelölt visszalépését jelentette ki, a ki nem lépett vissza, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a kijelentés időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel (1874. évi XXXIII. t.-cz. 81. §.); 25. ha a választás az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-ában foglalt bármely rendelkezés ellenére történt; 26. ha a jelen törvény 159. §-ának a záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezései megsértettek, és e mellett kimutattatik, hogy azon időpontban, midőn a záróra a törvény szerint kitűzendő lett volna, a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat be nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel; 27. ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el (4. és 5. §§.). - 4. §. Az 1874:

XXXIII. t.-cz. és az 1876:

XXXIX. t.-cz.-ben meghatározott eseteken felül érvénytelen a szavazat: ha az a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10. vagy 11. pontjaiban foglalt cselekmények valamelyike folytán adatott a képviselőre vagy más jelöltre.