Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCVIII. 1899. évi XV. törvényczikk az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

34 CCVIII. szám. 164. §. Ha az alispán, vagy polgármester a másolat kiadását megtagadja, vagy késlelteti, a Curia elnökénél panasz emelhető, a ki záros határidőt tűz ki és elrendeli, hogy az alatt a másolat kiadandó, illetőleg a megtagadás elegendő okai előterjesztendők. A rendeletnek meg nem felelő tisztviselőre a Curia elnöke 2.000 koronáig terjedhető bírságot szabhat, mely ismételt engedetlenség esetében, annyiszor, mennyiszer ismételhető. Ezen birságon kivül, a fegyelmi úton való feleletre vonás fenmarad. 165. §. Á 164. §. esetében az illető folyamodó fél, választói jogának igazolása, vagy azon választói névjegyzéknek megnevezése mellett, a melyben mint jogosult fel van véve, a jelen törvény 20. §-ában megállapított határidő meghosszabbítását a Curia elnökénél kérheti. A Curia elnöke a választói jog fenforgása esetében, a kérdéses választás tekintetében a kérvény beadására szabott határidőt a 163. §-ban emiitett okiratok másolatának kézbesítésétől számított 14 nappal meghosszabbítja és erről a képviselőházat haladéktalanul értesiti. 166. §. Járásbíróságnál vagy törvényszéknél alkalmazott itélőbirák, ugy nemkülönben az elsőfokú bíróság mellett alkalmazott kir. ügyészek képviselőnek nem választhatók meg azon választókerületben, a melynek területére hatáskörük egészben vagy részben kiterjed (3. §. 1. pont). Főszolgabirák és szolgabirák nem választhatók meg képviselőnek azon választókerületben, melynek területére hatáskörük egészben vagy részben a választás idejében vagy az azt megelőző három heti időben kiterjed. (3. §. 1. pont.) ~ 167. §. Állami és tőrvényhatósági közhivatalnok, a rendezett tanácsú városok polgármestere és rendőrkapitánya s a községi (kör-) jegyző nem vehet részt politikai pártgyülések összehívásában, nem lehet azoknak elnöke, vagy jegyzője és tőlük megbízást el nem fogadhat; nem vehet részt a képviselő-jelöltek körutazásában, továbbá valamely hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó ígérete, vagy fenyegetése által, vagy általában hivatali állásának felhasználásával valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra nem bírhat; nem rendezheti a választók összeszedését és a választás székhelyére vezetését és azoknál nem működhetik közre; a csendőrséget, rendőrséget, vagy a fegyveres erőt más czélból, mint a csend és rend fentartása és a választói jog szabad gyakorlatának oltalma érdekében (3. §. 11. pont) igénybe nem veheti, sem pedig az azok feletti rendelkezési jogot másra, mint hatósági közegre sem egészben, sem részben át nem ruházhatja, végre a hivatali felebbvaló a neki alárendelt köztisztviselőt nem utasíthatja arra nézve, hogy melyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, hogy szavazási jogát egyáltalán és mikor gyakorolja vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy a másik jelölt mellett vagy ellen, vagy a választóknak a szavazástól való tartózkodása érdekében érvényesítse. 168. §. Azon közhivatalnok, illetőleg rendezett tanácsú városi és községi hivatali alkalmazott ellen, ki a választási törvényeket, — különösen jelen törvény intézkedéseit — és az ezekre