Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCXXXIII. Törvényjavaslat az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

GCXXXIII. szám. 255 a lelet a meglevő feljegyzésekkel Összehasonlittatik s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, valamint a főkönyvvezető s a bank nyomdájának igazgatója által aláiratik, azután pedig a levéltárban megőriztetik. 92. GZIKK. A bank vagyona és jövedelmei, — kivéve az ingatlanokat, a tartalékalap értékpapírjait és a bank által a részvényeseknek osztalékkép fizetett összeget — adómentesek. 95. CZIKK. A bank ellen, a budapesti főintézet és a banknak a magyar korona országaiban levő fiókintézetei üzletére vonatkozó kereset csakis a budapesti királyi váltó- és kereskedelmi törvényszéknél, a bécsi főintézet és a banknak az ausztriai tartományokban levő fiókjai üzletére vonatkozó kereset pedig csakis a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél indítható meg. A bank jelzáloghitelüzletére vonatkozó kereset a bank ellen csak a budapesti királyi törvényszéknél vagy csak a cs. kir. bécsi országos törvényszéknél inditható meg, a szerint, a mint a jelzálog tárgyát képező ingatlan a magyar korona országaiban, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban fekszik, hacsak a végrehajtási rendtartás értelmében nem kell a keresetet végrehajtást foganatosító biróságnál meginditani. 101. GZIKK. Az évi mérleg a következő határozatok szerint állítandó fel: 1. a mérleg minden évi deczember 31-én zárandó le; 2. a bank birtokában levő értékpapírok a deczember 31-iki napi árfolyammal veendők fel a mérlegbe; a bank birtokában még meglevő értékpapírok után elért, pénztárilag még be nem folyt árfolyamnyereség a tartalékalap javára irandó; Ha a bank szabadalma lejár és nem njittatik meg (105. czikk), vagy ha a banktársaság szabadalmának lejárta előtt feloszlik (106. czikk), a bankszabadalom tartamának utolsó évében elért, pénztárilag még be nem folyt nyereségek nem a tartalékalap javára írandók, hanem az évi jövedelembe beszámitandók. 3. a kezelési költségek közül csakis új alakú bankjegyek kibocsátásával járó költségek oszthatók fel több évre. 102. GZIKK. A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének négy százaléka illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből tíz százalék a tartalékalap és két százalék a nyugdíjalap javára helyeztetik el. A tiszta nyereség azután fenmaradó részének fele addig, a míg a részvényesek összes osztaléka a befizetett részvénytőke hat százalékát meg nem haladja, a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik: másik fele a két állam javára esik. A tiszta nyereség még ezután fenmaradó részének egy harmada a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, másik két harmada a két állam javára esik. A tiszta nyereségből a két államot megillető rész a m. kir. államkormánynak és a cs. kir. államkormánynak legkésőbb mindig a következő év február