Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCXXXIII. Törvényjavaslat az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

256 GGXXXIII. szám. havában megtartandó rendes évi közgyűlés után, és pedig ugyanabban a felosztási arányban fizetendő ki, a mely arányban az Osztrák-magyar banknak a 92. czikk szerint adóköteles jövedelme, e jövedelemnek a jelzáloghitelüzletböl eredő részében és az adóköteles jövedelemnek a bank többi üzletágaiból eredő részében, áz Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló törvény 6. §-a, illetőleg a vonatkozó ansztriai törvény VI. czikke értelmében az illető üzletévben a monarchia mindegyik államában adóköteles volt. Az első félév tiszta jövedelméből, a mennyiben az a fennebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év július havában részletfizetésképen a befizetett részvénytőke két százaléka szolgáltatik ki a részvényeseknek. A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki. Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számítandó négy százalékos osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ez által a tartalékalap a befizetett részvénytőke tiz százalékánál alább nem száll. 103. CZIKK. A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még a négy százalékos rendes osztalék (102. czikk) kiegészítése előtt a netáni veszteségek és leírások fedeztessenek. Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke húsz százalékával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporítást nem nyer, mindaddig, mig a fönnebbi összegnél alább nem száll. Ezen esetben a főtanács a befizetett részvénytőke négy százalékának levonása után fenmaradó tiszta évi jövedelemből a 102. czikk szerint a nyugdíjalap javára fordítandó hányadot a szükséglethez képest felemelheti, de csakis a 102. czikk értelmében a nyugdíjalapnak járó hányad kétszeres összegének erejéig. A nyugdíjalap javára fordítandó hányad ily felemeléséhez azonban a m. kir. pénzügyminister és a csász. kir. pénzügyminister beleegyezése szükséges. Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap és a nyugdíjalap, azt a főtanács határozza meg. A bank saját részvényeiben azonban a tartalékalapot elhelyezni nem szabad. 104. CZIKK. Az Osztrák-magyar bank a Budapesten és Bécsben megjelenő hivatalos lapokban közzétenni tartozik: 1. követelései és tartozásai állását minden hó 7-ik, 15-ik, 23-ik és utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni 5-ik napon, és ~~* 2. a bank mérlegét s a nyereség- és veszteség-számla évi zárlatát legkésőbb nyolcz nappal a közgyűlés rendes évi ülése előtt (13. czikk). A bank követeléseinek és tartozásainak közzéteendő állagába felveendők: A tartozások lapján: a) a befizetett részvénytőke; b) a tartalékalap; c) a forgalomban levő bankjegyek összege; d) a többi azonnal lejáró tartozások; e) a felmondási határidőhöz kötött tartozások; f) a forgalomban levő záloglevelek;