Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCVIII. 1899. évi XV. törvényczikk az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

6 CCVIII. szám. Az általános többség megállapításánál, ugy a képviselőre, mint a más jelöltre beadott szavazatokból levonandók azok, a melyekre nézve bebizonyittatik, hogy az előző bekezdés értelmében érvénytelenek. A képviselőre vagy más jelöltre beadott szavazatokhoz pedig hozzáadandó azon választók szavazata, a kikről bebizonyittatik, hogy a szavazati jog gyakorlása tőlük törvény ellenére lett megtagadva, vagy szavazatuk törvény ellenére lett semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánítva és e mellett ki lett mutatva, hogy az illető választó a képviselőre, illetőleg a más jelöltre akart szavazni (1874. évi XXXIII. t.-cz. 85. §.; jelen törvény 160. §.). A szavazatok levonásának vagy hozzáadásának hasonlókép helye van: azon szavazatokra nézve, a melyek a szavazási rovatos ívekben éppen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően lettek feltüntetve, továbbá azon szavazatokra nézve is, a melyeket jogosulatlan egyének adtak be. 5. §. • Azon választók, a kik a 3. §. 12. és 13. pontjaiban megbatározott cselekmény folytán nem szavaztak, az általános többség megállapításánál olykép számittatnak, mintha a képviselő ellen szavaztak volna. A 3. §. 14. pontja alatt meghatározott esetben az általános többség csak akkor van meg, ha a képviselőre adott érvényes szavazatok száma, a beadott érvényes szavazatok és a meggátolt választók együttes számának fele részét meghaladja. A meggátolt választók számából leszámittatnak azok, a kikre nézve a választás-védők kimutatják, hogy a képviselőre akartak szavazni. A 3. §. 21., 23., 24. és 26. pontjai alatti esetekben a névjegyzékben foglaltakból leszámittatnak azok, a kikről igazoltatik, hogy a választás idejekor már nem éltek, vagy pedig a választáskor a választás székhelyén jelen nem voltak, úgyszintén azok, a kik a törvény értelmében nem szavazhattak. 6. •§. Ezen törvény értelmében részesség forog fenn: ha a képviselő mást a cselekmény elkövetésére szándékosan reá bir; ha a cselekmény elkövetését szándékosan előmozditji vagy könnyíti, vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reá bir; úgyszintén ht másokkal a cselekmény elkövetésénél vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy $ cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiusitáit iránt megelőzőleg egyetért; hozzátartozóknak tekintetnek: a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvéren; unokatestvérek s azoknál még közelebbi rokonok, az örökbe fogadó és tápszülők, az örökb? fogadott és tápgyermekek, a házastársak és jegyesek, testvéreknek házastársai s a házastársnál testvérei. 7. §. Nem esik az 1878. évi V. t.-cz. 185. és 186. §§. és a jelen törvény 3. §-a alá: a) választóknak a választás helyére való szállítása és visszaszállítása. Ha a szállításra és visszaszállításra a kérdéses választókerületben szavazásra jogosul? választó, vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel: a fuvarozási díj nej» lehet nagyobb azon összegnél, a melyet a szabályrendelet (8. §.) megállapít. Az ezt túlhaladd összeg vesztegetés czéljából adottnak tekintendő;