Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.
Irományszámok - 1896-614. Törvényjavaslat az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről szóló 1893. évi XIII. törvényczikk módositása tárgyában
150 614. szám. 1. Sennyei Károly szobrászművész a palota oromzatán alkalmazott diadalszekér megalkotásával 45.000 forint, és 2. Lotz Károly tanár a nagy csarnok mennyezetén egy nagyobbszerű falfestménynek létesítésével 30.000 » tiszteletdíj mellett megbízattak és ezen felül 3. Stróbl Alajos tanár növendékeinél 12 drb, a főhomlokzat párkányán elhelyezett szobor rendeltetett meg, a mely szobrokért darabonként 300 frt, összesen tehát 3.600 » fizettetett. A Curia és tábla eddigi tanácstermeinek Felség képei nem voltak alkalmasak arra, hogy a diszes új tanácstermekben elhelyeztessenek, miért is 0 Felségeik arczképei a Curia díszterme számára Bruck Lajos művésznél 2.400 » 0 Felsége arczképe a tábla díszterme számára Vastagh György művésznél 1.200 > tiszteletdíj mellett megrendeltetett s ezen felül a többi tanácstermek számára 16 darab olajfestéstí s Keleti és Ebner tanárok növendékei által készített Felségkép szereztetett be egyenként 300 frt, összesen tehát 4.800 » költséggel. Végül ide számítandó a Curia és a tábla egyik tanácstermében megfelelő kiképzés mellett elhelyezett országbírói és személynöki arczképek restaurálásáért kifizetett 855 > is, úgy, hogy az összes költségek .............. 87.855 forintot tettek ki, a melyek előirányozva nem voltak s a melyek igy más oldalról elért megtakarítások hiányában hiteltúlhaladást eredményeztek. ad 2. A palota belső felszerelésére s az építkezéssel kapcsolatos kiadásokra az 1893. évi XIII. törvényczikkel megállapított hitelből, mint elől megérintetett, 182.812 frt vétetett számításba. Az ezen összeg terhére teljesítendő kiadásokról, a melyek a B) alatti melléklet és csatolmányában fel van tüntetve, pontos előirányzat nem készíttethetett, mivel legnagyobb részben csak az építkezés folyamán volt megállapítható határozott összege azon kiadásoknak, a melyek, mint az építkezéssel kapcsolatos s a felszerelésből folyó költségek okvetlenül kiegyenlitendők voltak. Még kevésbé volt költségvetés készíthető a bútorokról, mivel az építkezés foganatba vétele előtt mily adat sem állott rendelkezésre, a melynek alapján meg lett volna állapitható, hogy a palota egyes helyiségei számára mily fajta, mily kivitelű és mily méretű bútorokra lesz szükség s melyek fognak az eddigiek közül felhasználtathatni. Csakis az épület elkészültének évében lehetett e kérdésben tanácskozni. Az összehívott s az érdekeltek közreműködése mellett tartott értekezletek kapcsán foganatba vett helyszíni szemlék alkalmával kitűnt, hogy úgy a Curia, mint a tábla régi helyiségei oly régi rozzant és czélszerfítlen bútorzattal rendelkeznek, miként ki van zárva a lehetősége annak, hogy az a palota díszes termeiben felhasználtassák, hanem annak nagy része kiselejtezendő s csak csekély részben lehet az egyes bútordarabokat megfelelő kijavitás mellett a segédhivataloknál és a mellékhelyiségekben alkalmazni. Ezek szerint tehát az elnöki, a tanácselnöki, birói, visszavonuló, jegyzői-szobák^ a tanácstermek és könyvtári helyiségek teljesen újonnan voltak butorozandók. Az új bútorozás mikéntjének megállapításánál elvül kellett szolgálni, hogy az a palota díszével s a helyiségek rendeltetésével összhangban eszközöltessék, mert az igazságügyi kormány mulasztást követett volna el, ha egy aránylag csekély különbözet kedvéért a bútorok anyagának és kiállitásának megválasztásánál egyedül pénzügyi szempont s nem egyszersmind takarékossággal
