Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.
Irományszámok - 1896-614. Törvényjavaslat az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről szóló 1893. évi XIII. törvényczikk módositása tárgyában
614. szám. 151 párosult műízlés és a czél, melyet a bútorzat hivatva lesz szolgálni, vezérelték volna intézkedéseiben. Nem külső hatást czélzó felesleges czifraságra, hanem szolid, a hely és hivatás komolyságának megfelelő jó izléstí kidolgozásra fektettetett a fősúly s csak igy volt elérhető, miként daczára annak, hogy a terjedelmes épület csaknem valamennyi helyisége áj bútorzattal láttatott el, a szükséglet, mint ezt a G) melléklet A. pontjának részletezése feltünteti, 116.440 frt 74 krral Q fedezhető volt. Ámbár tehát az elért eredményhez viszonyítva ezen összeg túlmagasnak nem tekinthető, mindazáltal itt is hangsúlyozni kell azon elől emiitett körülményt, hogy a millenium éve az egységárakra érezhető befolyással birt s a mennyiben a beszerzés nem ezen évre esett volna, az mindenesetre lényegesen előnyösebben lett volna eszközölhető. A 116.440 frt 74 kr., mint elő nem irányzott összeg, az összhitellel szemben természetesen hiteltúlhaladást képez; nem hagyható azonban figyelmen kivül, miként ezen hiteltúlhaladás nem vonható szoros értelemben ezen fogalom alá, mivel ha a bebútorozásról nem az építkezés keretében történt volna gondoskodás, úgy annak czéljára mindenesetre külön hitel lett volna igénybe veendő. Ezek szerint tehát a többköltségeket részletezve, az előirányzott építési munkák keretében 66.680 frt 92 kr., az előirányozva nem volt képzőművészeti tárgyak megrendelése folytán . 87.855 » — » és az ugyancsak előirányzaton kivül foganatosított bebútorozás folytán . 116.440 » 74 » vagyis összesen 270.976 frt 66 kr. merült fel, a mi a 2,183.000 forinttal előirányzott hitelnek 12-4i3°/o-át teszi, a miből 1. az építési többköltségekre 3*o544°/o, 2. a képzőművészeti tárgyakra 4'0235°/o, 3. a bútorokra 5'3334°/o esik. Ezek szerint tehát az említett 270.976 forint 66 krajczár számításba vételével az eddigi összes szükséglet 2,453.976 forint 66 krajczárt tett; minthogy azonban még némi apróbb költségek kiegyenlítésre várnak, erre való tekintettel, valamint azon czélból, hogy az elszámolás és törlesztés körül a kisebb összegek nehézséget ne okozzanak, a javaslat 1. §-ában az építési és belső berendezési költségek végösszegét 1.023 forint 34 krajczárral emelve, kerekszámban 2,455.000 forinttal állapítottam meg. A többszükséglet ehhez képest az eredetileg engedélyezett 2,183.000 forinttal szemben 272.000 forintot tevén, gondoskodni kellett a javaslat 2. §-ában ezen összegnek az alaphitellel azonos módon kölcsön utján leendő fedezéséről. A kölcsön tőkéje s kamatainak évi törlesztési részlete 272.000 forint többköltségnek megfelelően emelkedvén, az aránylagosan emelt ezen évi járulék megállapítását czélozza a javaslat 3. §-a, a melynek azon intézkedése, hogy a törlesztés 1899. évi január hó l-jével kezdődik, abban találja indokát, mivel az 1893. évi XIII. törvényczikk alapján az 1897. évi és 1898. évi állami költségvetésekben előirányozva volt törlesztési összegek a hitel végleges elszámolása s illetve megállapítása hiányában kiutalványozva nem lettek, hanem felhasználatlanul maradtak. A 4. és 5. §-ok rendelkezései, mint az előbbiek folyományai voltak a javaslatba felveendők. Budapest, 1899. évi május hó 2-án. Dr. Plósz Sándor s. k., m. Jcir. igazságügyi minister.
