Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.
Irományszámok - 1896-565. Törvényjavaslat a belovár-verőczei helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
44 565. szám. az 1893. évben a jelzett átmeneti irányba nagyrészt beleeső kőrös-belovári helyi érdekű vasút engedélyeztetett. A belovár-barcsi vonalrész létesítése abban az időben még helyi érdekű alapon sem volt kilátásba vehető, miután a Dráva mentén fekvő mocsaras árvizes területen át az alépítmény előállítása és egy nagyobbszabású Dráva-áthidalás az összes építési és üzletberendezési költségeket oly rendkívüli arányban növelte volna, hogy a vasút biztosítása előreláthatólag ki volt zárva. Ezen barcs-belovári közvetlen vonalvezetés helyett azonban a helyi érdekeltség megvalósíthatónak találta a verőcze-belovári csatlakozást, mint a mely egyfelől megközelíthetővé teszi a Belovár mellett elterülő nagy kiterjedésű kincstári és magánerdőket, továbbá a troistvoi kitűnő barnaszén-telepeket, másrészt pedig Verőcze és Körös-Belovár vármegyék között az érintkezés megkönnyítése mellett a zsákpálya jellegével biró kőrös-belovári helyi érdekű vasútnak és a barcs-pakráczi helyi érdekű vasútnak összekötése által mint transversalis vasút is számottevő helyet foglalhat el azon tervezetek között, melyek a meghiúsult barcs-belovár-gradeczi közvetlen összeköttetést voltak hivatva helyettesíteni. A belovár-verőczei összeköttetés létesítésére a belovári gőzmalmok és a troistvoi barnaszén-telepek tulajdonosa, névszerint a »Nyerstermények feldolgozására alakult első horvát részvénytársaság«, mely a helyi érdekeltség teljes anyagi és erkölcsi támogatására számithatott, az 1895-ik évbeu kapott előmunkálati engedélyt, miután ez a vonal eleve engedélyezhetönek látszott a közforgalmi érdekek megóvására szolgáló oly fentartással, hogy ha annak valamely alkalmas pontjától Barcsig közvetlen csatlakozás fogna később létesíttetni s ez által a barcs-belovári rövi'ebb és közvetlen útirány megvalósulna, a belovár-verőczei vasút engedélyese köteles legyen közbeeső vonalán a peage-jog engedélyezésére. E részvénytársaság a nyert előmunkálati engedély alapján a kőrös-belovári h. é. vasút Belovár állomásától Trojstvo veliko, Kostajnik, Katalena sirova, Klostar, Pitomaőa, Gradaö és Spisió-Bukovica irányában a barcs-pakráczi h. é. vasút Verőcze állomásáig vezetendő fővonalból, valamint ezen fővonalnak Misulinovac állomásától az Eduárd-tárnáig és Belovár állomástól a belovári gőzmalomig vezetendő két szárnyvonalból álló rendes nyomtávú, gőzmozdonyú helyi érdekű vasút tervezetét elkészítvén, e vonalak közigazgatási bejárása 1895. évi október hó folyamán, — majd pedig a fővonal vezetését illetőleg Trojstvo és Katalena között tervbe vett variáns vonalnak, úgyszintén az Eduárd-tárnái szárnyvonalból kiágazólag a Józseftárnáig utólag tervezett szárnyvonalnak közigazgatási pótbejárása 1896. évi október hó folyamán megtartatott. Ezen bejárások és az 1896. évi február hó 10-én, illetve 1897. évi márczius hó 15-én megtartott engedélyezési tárgyalások során oly egyetértő megállapodások jöttek létre, a melyeknek alapján a tervezett és a •/. alatt tisztelettel csatolt helyszínrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasutvonalak létesítése biztosítottnak volt tekinthető. E megállapodások lényegét a kővetkezőkben van szerencsém ismertetni. A fő- és szárnyvonalak 65-52 kilométer együttes hosszúságban szabványos nyomtávolsággal létesítendők. A pályán közlekedő vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége a belovár-verőczei fővonalon 40 kilométerben, a három szárnyvonalon pedig 15 kilométerben; a pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése a fővonalon és a »József« tárnához vezető szárnyvonalon 10°/oo-ben, az Eduárd-tárnához vezető szárnyvonalon 15°/oo-ben és a belovári gőzmalomhoz vezető szárnyvonalon 25°/oo-ben, végül a kanyarulatok minimális sugara a nyilt pályán — a belovári gőzmalomhoz vezető 200 m. minimális sugarú kanyarulat kivételével — 275 méterben állapíttatnék meg. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei is kőből, illetve téglából falazva és a 2 méternél nagyobb nyílású műtárgyak hordszerkezetei vasból állitandók
