Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-490. A pénzügyi bizottság jelentése "a valutareformra és a bankügyre" vonatkozólag 391-398. számok alatt előterjesztett törvényjavaslatok tárgyában

490. szám. 145 kedelmi aranyérmékből, vagy külföldi aranyérmékből és aranyrudakbói áll, a koronaérték pénzlába szerint számitva. A bankszabadalom megszűntének vagy lejártának esetére, hogy az aranyérczkészlet, a rendezett valuta fentartása érdekében, a készfizetések megkezdése után is a maga teljében megóvassék, az alapszabályokba egy új rendelkezés felvétele javasoltatik, a mely szerint a meghosszabbitandd bankszabadalom lejártakor vagy megszűntekor a két állam jogosítva legyen az egész banküzletet, a jegyszabadalommal ősszé nem függő jelzáloghitelüzlet kivételével a mérlegszerű állapotban és értékben megváltani, még pedig részvényenkint 1.520 koronával, mig a tartalékalap, a mennyiben netáni veszteségek fedezésére fel nem használtatnék, az átvétel esetén a részvényeseknek kiadandó. A mi a bankszabadalomnak a szó szoros értelmében állampénsügyi természetű határozatait illeti, a módosítások eredménye a következő: A bank tőkéje a jelenlegi 90 millió forintról 105 millió forintra emeltetik az által, hogy a tartalékalapból 15 millió foriut leíratik s az osztrák-magyar bank tőkéjéhez csatoltatik; továbbá az u. n. 80 milliós adósság leszállittatik 30 millió frtnyi összegre az által, hogy a császári királyi kormány annak törlesztésére 30 millió forintot huszkoronás aranyakban lefizet s ugyanakkora tartalékalap terhére a bank ebből az adósságból annyit ir le, hogy abból még 30 millió forint marad fenn, a mely maradékot a bank az új szabadalom egész tartamára kamatmentesen és akkép hitelez, hogy az emiitett idő alatt további törlesztés nem történik. Kapcsolatban ezzel a banknak megengedtetnék, hogy a 13,525.166 frt 55 kr. árfolyamnyereséget a tartalékalapból az érczfedezetbe átutalja, továbbá, hogy ingatlanainak könyvbeli értékét együtt 1,500.000 frttal felemelhesse, az előálló többértéket mérlegében kimutathassa és ezzel egyenlő összeget tartalékalapja javára irjon. A bank tiszta jövedelméből ezentúl a bankrészvényeseket megillető rész a részvénytőke négy százalékára szállíttatnék le. A fenmaradó tiszta évi jövedelemből tiz százalék még a tartalékalap és két százalék a nyugdíjalap javára fordittatik. A tiszta nyereség ezután fenmaradó részének fele addig, mig a részvényesek összes osztaléka a befizetett részvénytőke 6°/o-át meg nem haladja, a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, másik fele a két állam javára esik. A befizetett részvénytőke hat százalékán túl a tiszta nyereség egyharmada a részvényeseket illeti, másik kétharmada a két állam javára esik. Ugy ezen részesedés, valamint a jegyadó s a felmondott, de beváltásra nem kerülő jegyekből származó haszon ezentúl nem többé 30: 70 kulcs szerint, hanem abban az arányban lesz a két állam közt felosztandó, a melyben áll a banknak a magyar korona országaiban elért adóköteles jövedelme a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban elért adóköteles jövedelméhez. A két állam részesedése nem fordittatik többé a nyolczvanmilliós adósság törlesztésére, hanem évenkint a két állam részére kifizettetik; viszont a magyar államkincstárra nézve beáll az 1878 : XXVI. törvényczikkből folyó az a kötelezettség, hogy az ausztriai kormány által törlesztett 30 millió forint harmincz százalékát ötven egyenlő kamatmentes, évi 180.000 forintos részletben törleszsze. Ez utóbbi intézkedésre vonatkozik egyszersmind a 398. számú törvényjavaslat, a mely az osztrák-magyar bankot cselekvőleg illető, eredetileg nyolczvanmillió forintot tevő államadósság tárgyában kötendő új egyezményről szól s a mely e tekintetben az ezen államadósságra vonatkozó s abból kifolyó intézkedéseket tartalmazza. A pénzügyi bizottság az emiitett javaslatok ekképen vázolt lényeges tartalmából meggyőződött arról, hogy általánosságban azok helyesen csakis együttesen tárgyalhatók és ennélfogva a maga részéről is ezt az eljárást követte és ezen eljárás követését ajánlja egyszersmind a t. képviselőháznak is. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XIX. KÖTET. 19