Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-488. A közgazdasági bizottság jelentése "a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről" szóló törvényjavaslatról

488. szám. 135 A IV. csikkhez. A jelen czikknéí tervezett módositások az új általános vámtarifa létesítésére, valamint az őrlési forgalom megszüntetésére vonatkoznak. Az új vámtarifára vonatkozó intézkedésről, valamint az őrlési forgalom megszüntetésének gazdaságpolitikai jelentőségéről a bizottság az általános részben előadottak után e helyen nem kivan ujabban nyilatkozni. Az őrlési forgalmat illetőleg csak még megjegyezzük, hogy azt eddig törvényeink kifejezetten nem ismerték. Az 1882 : XVI. t.-cz. 10. czikkének 2. pontja a kikészitési eljárást általánosságban szabályozza és ez alapon történt az őrlési forgalomnak rendeletekkel való meghatározása. Minthogy tehát az őrlési forgalom megszüntetése kivétel a kikészitési eljárásra vonatkozó általános törvényes rendelkezés alól, azért volt czélszerű a megszüntetés tényét is törvénybe foglalni. A VIII. czikkhez. A VIII. czikk a vasúti administratio és technika szempontjából jelentős kérdésekre vonatkozik és oly szempontokra nézve irja elő az egyértelmű és egyforma eljárást, a melyek tekintetében az európai államok a forgalom biztonsága és egyszerűsitése érdekében külön megállapodások nélkül is egyöntetűségre törekednek. Meg kell még jegyezni, hogy az itt tárgyalt kérdések egy része a nálunk is törvénybe iktatott berni egyezmény hatáskörébe esik. A czikk taxative felsorolja mindazon vasúti kérdéseket, a melyekre vonatkozóan az egyértelmű eljárás megkivántatik. Ezzel kizárja, a mi régebbi szövegezéssel nem volt kizárva, hogy olyat is lehessen belemagyarázni, a mire nézve a magyar kormánynak szabad keze van. Az új czikk tehát praecisebb a réginéi és lényegében restrictiv magyarázatát tartalmazza. A díjszabási általános határozmányok (I. tarifarész), igy különösen az árúosztályozás azonossága, a mi legnagyobb részben már most is megvan, elsőrendű érdekünk a vasúti szállítás igazgatása terén és annak jótékony hatásai a díjszabási politikát is érintik, úgy, hogy e határozmányok egyformaságára ujabb időben a monarchia határán túl is törekednek a vasutak. A IX. cákkhez. Az új IX. czikk részben oly határozmányok törvénybe foglalását tartalmazza, a melyek a gyakorlatban eddig is megvoltak és szinte természetszerű folyományai a vámszövetségnek, nagyobb részben azonban oly intézkedések, a melyek bővítik a vám- és kereskedelmi szövetség tartalmát, kiegészítik a két államnak a vámhatáron túl való kivitele érdekében. Titkos refactiák és egyáltalában titkos díjtételek engedélyezését eddig is kizárta és jövőben is tiltja már a berni egyezmény is. Ugyancsak a mai állapot fentartását jelenti a Németországgal való kereskedelmi szerződés XV. czikkéhez felvett zárjegyzőkönyvében foglalt határozatnak a két állam egymás közti vasúti forgalmára való alkalmazása. E határozatnak a vám- és kereskedelmi szövetségbe való felvétele sem nem kívánja, sem nem tudja megakadályozni azt, hogy hazai közdaságunknak kivált hazai iparunknak olyan díjszabási kedvezményeket nyújtsunk, melyeket az osztrák ipar a dolog természete szerint már geográfiai helyzeténél fogva sem vehet igénybe. Az iparfejlesztésnek ez a hathatós tényezője tehát sértetlenül megmarad kezünkben, a mint hogy a két állam tarifapolitikai helyzete a közös vámterület határain belül maradó forgalom tekintetében egyáltalán nem változik. Változást, még pedig kiviteli érdekeink szempontjából igen nevezetes változást csakis az Ausztrián keresztül transitáló kiviteli forgalmunk szempontjából tervez a törvényjavaslat. Az e tekintetben jelentésünk általános részében foglaltak után itt csak azt hangsúlyozzuk, hogy azon kivétel, mely szerint az idevonatkozó határozmányok a novosielica-moldaui vonalra nem terjednek ki, bár a vámszövetség szellemének jobban megfelelt volna, ha meg nem tété-