Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-488. A közgazdasági bizottság jelentése "a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről" szóló törvényjavaslatról
136 488. szám. tett volna, mégis, miután itt egy oly forgalomról van szó, mely gabona-kivitelünk érdekében fontossággal absolute nem bir és minthogy az osztrák vasutak kérdéses díjtételei csakis a porosz államvasutak konkurráló díjtételei által befolyásoltatnak, igy tehát az orosz búza versenyképességét sem elő nem mozdítják, sem ellentétes intézkedéseivel nem hátráltatnák, ebben gabonakivitelünk érdekeinek lényeges károsítását nem láthatjuk, nem láthatjuk annál kevésbbé, mert egy esetleges Észak-Németország felé irányuló forgalom számára rendelkezésünkre áll a befolyásunk alatt levő kassa-oderbergi vasút és az év bizonyos szakában a vasútnál olcsóbb elbai hajózási ú. irány. A X. czikkhez. E czikk a kereskedelmi és földmívelési ministeriumnak kellő befolyást biztosit a consulatus-ügyre, és a szaktudósitók új intézményének megteremtésével a consulatusok működését sikeresebbé kívánja tenni, már csak a tudósítások gyorsítása, közvetlensége és az ország speciális gazdasági érdekeinek kidomboritása által is. A XI. csikkhez. Az új XI. czikk megszünteti a vasúti statisztika eddigi közösségét. Második része csak Ausztrián) nézve nóvum, a mennyiben nálunk eddig is volt külön kereskedelmi statisztikánk, a mely megmarad a jövőben is, még pedig külön magyar statisztikának úgy a gyűjtés, mint a közlés szempontjából. A XII. czikkhez. E czikk kétrendbeli forma szerinti és kétrendbeli igen fontos érdemleges eltérést tartalmaz az eddigi XI. czikkhez képest. A formaszerfl változások ezek: kimondatik, hogy a só-egyedárúságra vonatkozó szabályok egyöntetűsége daczára mindkét kormánynak joga lesz olcsó marhasó kiszolgáltatására. Meghatároztatik továbbá, hogy mindkét államnak joga van adópótlékot beszedni az egyenlően szabályozott fogyasztási adók után Az érdemleges változtatások, melyekről már az általános részben nyilatkoztunk, ezek: Az osztrák kormány garantiát vállal, hogy a tiroli gabonavám sérelme legkésőbb 1903. végéig orvosoltatni fog. De aránytalanul fontosabb ennél azon elv keresztülvitele, hogy mindegyik ország saját kivitele után maga viselje az adóvisszatéritéseket és kiviteli jutalmakat. Az adóvisszatéritéseket illetőleg az 1867: XIV. t.-ez. 3. szakasza úgy intézkedett, hogy a visszatérítések a vámbevételekből fedeztessenek, a mi annyit jelentett, hogy nekünk kivitelünk nagyságára való tekintet nélkül 30°/o, illetve 3ÍM 0 / 0 erejéig kellett viselnünk az adóvisszatérítések terhét. E sérelmes helyzetet jelentékenyen enyhítette az 1878: XIX. t.-cz., a midőn elrendelte, hogy a visszatérítések mérvének alapjául a nyers adóbevételek aránya vétessék. Formai változtatásoktól eltekintve, az 18 78-iki rendelkezés'maradt meg 1887-ben is azzal az eltéréssel, hogy a kérdés kivétetett a quóta-törvény keretéből és a vámszövetségi törvénybe helyeztetett át. Kétségtelen, hogy az 1878-iki rendezés aránytalanul helyesebb az 1867-ikinél, de még mindig sérelmes volt az országra azért, mert., mint már emiitettük, jóval kisebb a mi kivitelünknek \
