Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-488. A közgazdasági bizottság jelentése "a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről" szóló törvényjavaslatról
134 488. szám. őrlési forgalom malmaink számára csak az eddig gyakorlatban volt kezelési rendszer szerint birt értékkel, ez pedig az 1882. évi XVI. t.-cz. 10. ezikkének 2. pontja alapján, mihelyt az ellen jogosult részről felszólamlás történt, nem volt fentartható már csak azért sem, mert az az országban magában is erős támadásoknak volt kitéve. Felemlítendő még az is, hogy a tiroli különleges gabonavám, igaz, csak 1903. végéig, továbbra is fenmarad. E vám tekintetében maga az osztrák képviselőház e vám ellen irányuló kérvények tárgyalása alkalmával határozatában kimondotta, hogy az egészséges közgazdasági elvekkel meg nem egyeztethető belföldi vámnak tekintendő, az osztrák kormány pedig a vámszövetségi javaslathoz fűzött indokolásban oly tarthatatlan anachronismusnak mondja, melyet már rég meg kellett volna szüntetni. Bár kétségtelenül helyesebb lett volna, ha ezen anachronismus nemcsak 1903-ban, hanem azonnal megszűnt volna, mégis az adott határokban nem oly fontos reánk nézve, hogy a magunk részéről hozzá ne járuljunk ahhoz, a mi ugyancsak a hivatkozott indokolásban mondatik, hogy ezen vámnak hosszú éveken át való megtörésével magyar részről az érdekelt ország különleges viszonyainak és a vám históriai hátterének nagymérvű figyelembevétele jut kifejezésre. Áttérve már most a részletekre, mindenekelőtt konstatálni kívánjuk, hogy a javaslat bevezetése számol azzal a ténynyel, hogy ez évben az önálló vámterület jogi állapotában vagyunk és feltünteti azt a közjogi tényt, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség újólag köttetik meg, tehát jogi szempontból nem folytatása az 1897. év végén lejárt vám- és kereskedelmi szövetségnek. Az 1. szakaszhoz. Ezen szakasz meghatározza, hogy a kötendő vám- és kereskedelmi szövetség tartalma azonos az előbbivel, a mennyiben a második szakasz módosításokat nem állapit meg. A javaslat megtartja a novelláris formát, melyet utoljára az 1887: XXIV. t.-cz. megalkotásakor is alkalmazott a törvényhozás. Törvényalkotási technika és a törvény áttekinthetősége szempontjából ugyan megfelelőbb lett volna, ha a javaslat a vám- és kereskedelmi szövetség egész tartalmát rendszeres törvénybe foglalta volna, mégis — kétoldalú megállapodásról lévén szó — a bizottság nem tartotta volna czélszerűnek, hogy e tiszta formai ok miatt a javaslat szerkezetének megváltoztatását inditványozza. A bizottság szükségesnek látná azonban, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség határozmányai könnyen áttekinthető alakban és teljes szövegükben az összes érvényben levő idevágó határozmányok összeállitásával a ministerium részéről közzététetnének, a mit különben a kormány a tárgyalások során kilátásba is helyezett és a bizottság kéri a t. Házat, hogy a kormány ezen kijelentését határozatilag tudomásul vegye és hasonló tudomásulvétel végett a főrendiházzal is közölje. A 2. szakaszhoz. E szakasz sorolja fel az előbbi állapothoz képest létesített módosításokat. Az I. czikkhez. A módosítást az teszi szükségessé, hogy 1887. óta a vámkülzetek megszüntetésére vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtattak, úgy, hogy ma már a vámszövetségi terület nem ismer vámküÍzeteket. De utalni kellett itt is az 1891: XVIII. és XIX. t.-czikken alapuló és a két kormány' megegyezésével meghatározott punto franeo-területre.
