Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-488. A közgazdasági bizottság jelentése "a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről" szóló törvényjavaslatról
132 488, szám. mindkét fél államvasutai a másik állam részéről külföldre transitáló küldeményei számára közvetlen díjszabások felállításához hozzájárulni köteles és hogy azon mérsékelt tarifák, melyek ma fennállanak, a vámszövetség tartamára maximálisokoak tekintendők. A másik feltétlenül tisztázandó, illetve megállapítandó pont az volt, hegy a szövetséges állam forgalma nem részesíthető kedvezőtlenebb elbánásban, mint az idegen államokból jövő forgalom és hogy azon kedvezmények, melyek az egyik vámszövetségi fél által valamely idegen állam átmenő forgalmának engedélyeztetnek, a másik vámszövetségi fél hasontermészetű forgalmának mindenesetre megadandók, még akkor is, ha ezen forgalom más vagy rövidebb államvasuti vonalakon át transitál Ezen megállapodással eleje vétetik jövőre azon, bár nem czéteatosan forgalmi érdekeink ellen irányuló, hanem egyszerűen vasúti pénzügyi érdekből tett oly tarifáris intézkedésnek, melynek segélyével az orosz búza Svdjczba és Dél-Németországba, tehát reánk nézve elsőrangú fontosságú fogyasztási piaezokra az osztrák vasutakon oly díjtétellel szállíttatott, a melynek egységtételei jóval olcsóbbak azoknál, melyeket az ugyanazon fogyasztási piaezokra indított saját gabonánk fizetett. A két állam egymás közötti forgalmában a díjszabási elveket illetőleg minden messzebbmenő kölcsönös lekötés mellőzésével megelégedhetünk azzal, hogy a Magyarország és Ausztria közötti forgalomra is alkalmazást fognak nyerni a német kereskedelmi szerződésünk XV. czikkéhez a zárjegyzőkönyvben foglalt azon határozatok, a melyek szerint azon áruszállítási díjak és díjmérséklések, melyek a saját államterület terményeire adatnak, a másik fél ugyanoly nemű szállítmányaira ugyanazon pályarészen és ugyanazon forgalmi irányban szintén megadandók. Szorosan véve nem a vámszövetségi törvény keretébe tartozik ugyan, de még is, miután ezen szövetségben van megállapítva az ipari termelésre közvetetlen befolyással biró közvetett adóknak egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerinti kezelése; lehetetlen hallgatással mellőzni a vámszövetség megújítása alkalmával megoldandó volt azon kérdést, hogy az illető közvetett adók bevételei azon teljes összegben biztosíttassanak mindegyik terület részére, mely a tényleges fogyasztásnak megfelel. A vámszövetség megújításának egy elengedhetetlen feltétele kellett, hogy legyen, azon visszásságnak megszüntetése, hogy az egyik állam polgárai által fizetett közvetett adók egy része a másik állam fogyasztási adóbevételeit növelte. E tarthatatlan helyzet a jelen kiegyezési törvényeknek törvényerőre emelkedésével végre meg fog szűnni. Oly ecclatans, oly szembeszökő volt az eddigi helyzet igazságtalansága, hogy ennek valahára megtörténő reparatiőja csak a jövőbeli megkárosodástól való meneküléssel kapcsolatos megelégedést keltheti. A közvetett adóknál azonban nemcsak a fent jelzett módon károsodtunk, hanem tetézte károsodásunkat még azon arány is, mely szerint eddig az adóvisszatéritések és kiviteli jutalmak a két állam kincstárát terhelték. Eddig ugyanis mindkét fél az egyes naptári évben fizetett adóvisszatéritéseknek és kiviteli jutalmaknak annyi százalékát tartozott viselni, a hány százalékát tette ki saját részlete azon összes nyersjövedelemnek, mely ugyanazon naptári évben ugyanazon adónemben valamennyi rész által eléretett. Ez a felosztási alap határozottan jogosulatlan volt, mert ennek alapján valamely fél nem azon arányban járult az adóvisszatéritésekhez és kiviteli jutalmakhoz, mint a mily arányban saját területéről ily árúk kivitettek, sőt még akkor is köteles volt azokhoz hozzájárulni, ha saját területéről ily adótárgyak egyáltalán ki sem vitettek. Minthogy a kivitelben való részesedésünk egészen más és pedig kedvezőtlenebb arányban áll Ausztria kiviteléhez, mint az illető tárgyat terhelő fogyasztási adóbeli nyers jövedelem, világos, hogy az eddigi felosztás szerint ebben is tetemes károsodást szenvedtünk. Ezeket a felosztási módozatokat is tehát okvetetlenül meg kellett változtatni és áttérni az egyedül helyes és igazságos
