Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-486. Törvényjavaslat a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről

122 486. szám. Melleidet a 486. számú irományhoz. Indokolás, „a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A szeszforgalmi, továbbá a czukor- és sörfogyasztási adóról legújabban szentesitett törvények életbeléptetése az 1899. évi január hó l-jével van kilátásba véve, a mely időponttól kezdve meg fog szűnni a szeszitalmérési adónak, továbbá a czukorfogyasztási és söritaladónak községenkint való beszedése. Az állami fogyasztási adórendszernek ez a változása, habár a fent emiitett törvények szerint beszedendő szeszforgalmi, továbbá czukor- és sörfogyasztási adók csak ideiglenes jellegűek, állandó fog maradni, annyiban, hogy a fogyasztási adók közül azoknál, a melyeknél elkerülhető, a községenkint való s a forgalomra nézve zaklató, az államra nézve pedig nem gazdaságos beszedési módozathoz való visszatérésre semmi kilátás nincs. E beszedési módnak a megszüntetése azonban mélyen belevág a városok és községek háztartásának érdekeibe, egyrészt az által, hogy az állami italmérési jövedék tiszta jövedelmi többletéből egyes városoknak és községeknek az 1888. évi XXXV. törvényczikk 69. §-a szerint járó részesedés kiutalványozására szolgáló alap — az italmérési jövedéknek az illető városban vagy községben mutatkozó tiszta jövedelme — elenyészik; másrészt az által, hogy a városok legnagyobb része az 1886. évi XXII. törvényczikk 132. §-a alapján a fent emiitett törvényjavaslatok szerint megszüntetendő adók után is szedett pótlékokat, illetve szedett az ezen adók tárgyát képező czikkek után különböző czímű városi adókat, végre pedig az által, hogy sok város és község ezen megszüntetendő adók beszedési jogának megváltásából, illetve bérbevételéből olyan üzleti nyereséget élvezett, a mely mint a városnak vagy községnek éveken keresztül rendesen befolyó bevétele a városi, illetve községi költségvetés fedezeti részének egyik, nem ritkán jelentékeny tagjává vált. A városok és községek e jövedelmeiktől, háztartásuk egyensúlyának veszélyeztetése nélkül meg nem foszthatok, de nem volna egyáltaljában indokolt azoknak fogyasztási adó természetű bevételi forrását jóformán teljesen elapasztani akkor, a mikor a városok és községek által épen a kevésbé jómódú néposztályok érdekében teljesitendő feladatok köre egyre bővül. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a városoknak és községeknek a fentiek szerint eleső bevételei megfelelően pótoltassanak. Ez a czélja a jelen törvényjavaslatnak. A mai viszonyok között, midőn a városok és községek küszöbön álló rendezésének kérdésével kapcsolatban a városi és községi háztartás gyökeres rendezése is a legközelebb megoldandó feladatok közé tartozik, a városok és községek fogyasztási adó természetű bevételeinek rendezése természetszerűleg csak ideiglenes lehet, s ez az ideiglenes rendezés csak azt a czélt követheti, hogy minél egyszerűbb módon